Ezúttal a drámából csak foszlányokat kapunk, ellenben nevethetünk az itt-ott jobb-rosszabb ütemben érkező gegeken.

Fischl Mónika és Homonnay Zsolt humorosan, mértéktartóan és egymásra folyamatosan reflektálva hozzák megszokott zsánerüket.

A Hóhérok ebben a kiszerelésben olyan, mint egy rosszabb állapotban lévő Portugál .

Az alkotók az egyes jelenetekre helyezték a hangsúlyt, a történet jól követhető elbeszélése helyett a kleisti világ színpadi megteremtésére törekedtek.

Nem csupán kritika egy nem csupán előadásról.

Nem csalódunk, hiszen Horgas Ádám biztos kézzel írta, magyarította és állította színpadra az Életrevalókat.

Életre kelni igyekvő panoptikumot látunk.

Kasszadarabnak szánták, úgy is álltak hozzá: semmi kockázatvállalás.

Kérdés, az előadás mennyire éri el a magyar közönség ingerküszöbét.

Minden esetben történik valami, ami mindig más és meglepő, mégis ugyanaz.