Kasszadarabnak szánták, úgy is álltak hozzá: semmi kockázatvállalás.
A Magyar Színház újabban előszeretettel tűzi műsorra a Budapesten egyszer vagy többször már bemutatott és nagy szériát futott, és több vidéki színházat is körbejárt, cuki gyerekszereplőket felsorakoztató családi musicaleket. Az előző évadban A muzsika hangja, idén a Valahol Európában került sorra – még a Kocsák-féle Légy jó mindhaláligot hiányoljuk ebből a sorból, de ami késik, nem biztos, hogy múlik.
Pavletits Béla és a gyerekek (fotó: Zsigmond László)
Kasszadarabnak szánták, úgy is álltak hozzá: semmi kockázatvállalás, minél több néző becsábítása. Alighanem ennek szellemében kérték fel Nagy Viktort rendezőnek, aki már számos musicalt állított üzembiztosan színpadra, nagy műfaji úttörőnek azonban aligha lehet nevezni.
Ez jellemzi magát az előadást is: mint megannyi, egymáshoz pontosan illeszkedő építőkocka, úgy áll össze jól működő panelekből a végeredmény. Ilyen alkotóelem Dés László nagyívű melódiákat és az arcokra mosolyt csaló gyerekdalokat egyaránt tartalmazó zenéje, a többek – Böhm György, Horváth Péter és Korcsmáros György – által jegyzett, árnyalt karaktereket és dramaturgiát nem, érzelmeket kiváltó jeleneteket azonban annál inkább tartalmazó szövegkönyv, a rendező színészvezetése és a gyerekek rongyjelmeze is.
Ágoston Péter és Gémes Antos (fotó: Zsigmond László)
Pavletits Béla helyt áll Hosszú szerepében – ennél többet nem tudunk róla elmondani. Mint ahogy a Suhancot/Évát játszó Mahó Andreáról sem, azon túl, hogy szépen énekel. A komikus betéteknek köszönhetően Ágoston Péternek Ficsúrként egy fokkal hálásabb feladat jutott. A gyerekszereplőket minden elismerés megilleti – sem énekük, sem színpadi jelenlétük nem fals, nem kellékei, hanem részei az előadásnak.
Reviczky Gábor szintén saját régi paneleiből építi fel Simon Péter szerepét, de ez legalább az előadás előnyére válik – talán Reviczkyére is, hiszen olyat látunk rajta, amit az utóbbi években nem annyira: szívesen van a színpadon.
Reviczky Gábor és a gyerekek (fotó: Zsigmond László)
A Valahol Európában világában nincsenek kérdések, nincsenek bizonytalanságok. Vannak a Jók és a Rosszak, van a mérhetetlen szenvedés, és vannak a fülbemászó dalok. Közönségsiker lesz, ez nem is baj, az igényes megvalósítás ellensúlyozza a darab színháziatlanságát. De a II. világháborúban magukra maradt gyerekek történetét azért árnyaltabban is be lehet mutatni: A nagy füzetnek például sikerült.
(2016. december 2.)
A Valahol Európában adatlapja itt olvasható.