7óra7

Létra, rulett, forradalom
7óra7: (5/10)
Közösség: (6/10)

Létra, rulett, forradalom

2010. 10. 03. | 7óra7

Szikora János Vörös és feketéjében – Horesnyi Balázs díszlettervezőnek köszönhetően – a fekete dominál: gigantikus feketeség alján játszódik szinte az egész dráma, csak néha nyílnak meg a sötét kapuk, többnyire ha valaki megy valahová, vagy valami nagyobb fordulatra van szükség. Ekkor egy bitang nagy rokokó ringlispíl villan előre, s tölti be a teret színparádéjával és folytonos körforgásával (látomások esetén játéklovakat is megülnek a szilaj szereplők). Egy pad, egy íróasztal, egy ágy és egy imádkozópad, egy létra, illetve egy jelenetben fotelek jelentik a többi kiegészítőt. A létra az előrejutás, törtetés szimbólumaként, a vörös és a fekete meg papság-katonaság párhuzamként, valamint verbális ruletthasonlatként kerül elő abban a történetben, amelyben egy lélektelen törtető rájön arra, hogy amire felépítette az életét, hazugság volt, s halála pillanatában forradalmárrá válik.
Az a helyzet, hogy ezzel a bekezdéssel le is tudtuk az alkotói koncepció főbb sarokpontjait, a többit, úgy tűnik, a rendező a Stendhal-regény Illés Endre készítette színpadi változatára, Békés Pál átdolgozására, illetve Radnóti Zsuzsa dramaturgra bízta. Ez a döntés sajnos nem igazolja magát, bár a darab tulajdonképpen híven képezi le a regény történetét, ekképpen a mű illusztrációs mellékleteként minden bizonnyal helytáll. Ezzel csak az a baj, hogy a színház egy önálló kifejezési forma, éppen ezért az előadásnak kellene, hogy legyen egy rendezőelve a sztorin túl is, nem csak annak a különböző eszközökkel való elmesélése, illetve a szöveg előadása. Ezt Szikora érzi is, és két dologgal próbálkozik: az egyik a sötét politikai machinációk és háttérügyletek összekötése a mával, ez bár erősen áthallásos, és a közhelyeket sem nélkülözi, de legalább a Tahi Tóth–Vallai–Józan triónak valódi feladatot, a nézőknek pedig felismerést és különösen élvezhető játékot szolgáltat az ezt érintő szegmensekben. A másik dolog kevésbé szerencsés: érvényesíteni próbálja, hogy Julien Sorel mégiscsak egy tiszta lelkű hős, és ezt az önvádat és öntagadást egészen a főszereplő lánglelkű forradalmárrá avatásáig tolta, ami sajnálatosmód abszolút nem következik az általunk megismert fiúból. Varju Kálmán erről bizonnyal keveset tehet, eljátssza ő a romlott, cinikus karrierista, félre-pillantásokkal és monológokkal önmagát narráló Julient és a moralizálásba és romantikus hősiességbe toluló, önsorsrontó másik Julient is, csak hát ez két szerep, nem igazán sikerül betömni a kettő közötti szakadékot.
Az előadás első felvonása meglehetősen lassú folyású, kizárólag a történetre koncentrál, ami nem lenne baj, ha közben zajlana a második felvonásban történő események motivikai előkészítése, de nem zajlik. A második felvonás ehhez képest meglepetést okoz: ott felgyorsulnak az események (ekkor csöppenünk bele a korrupciótól és konspirációtól sűrűsödő politikai szálba), és egészen Julien lövéséig egészen élvezhető és sűrű produkció keletkezett, de ez a pont megtör mindent, innen búsulás és roppant terhes mondanivaló legyártása történik meg szűk félórában, ritmus nélkül, s ismételve a korábbiakat: közhelyesen, unalmasan, túláradó moralizálással, valószerűtlenül.
Tornyi Ildikó lelkes, nyílt, korszerű Mathildéje őszintén szereti Julient, Igó Éva pedig egy befolyásolható, élete utolsó nagy fellángolását élő de Rénalnét játszik. Rajtuk kívül a színészi alakítások teljesen önmagukban valóak, nem egyforma regiszterűek. Tahi Tóth László a kardpárbajfilmek cselszövő-archetípusaként megjelenített érseke, Józan László következetesen építkező nagyszerű püspök-karikatúrája nehezen vethető össze Csöre Gábor bosszúálló csinovnyikként ábrázolt Valenod-jával, Lukács Sándor polgári szalondrámákból átemelt szokásos márkifigurájával, Avar István egyetlen pózból egy egész életet formázó Pirard abbéjával. Önmagában mindegyik jó, de összességében tiritarka a kép, mint egy rulettasztal a sokféle zseton alatt. Holott elég lett volna csak a Vörös és fekete is. ► (ugr)

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr178004217

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.