7óra7

Tündérhon a szekrényben
7óra7: (9/10)
Közösség: (6/10)

Tündérhon a szekrényben

2010. 10. 03. | 7óra7

Egy hatalmas klasszikus diákbarát verzióban. A Kolibri új adaptációjában Vörösmarty Mihály filozofikus mesejátékának minden színe megelevenedik. A mélyfilozófiai kérdéseket mesterien árnyalja a kitörő humor és a csípős irónia. Mindenkinek élmény, főként a kötelezőt nemrég átrágó diákoknak.
Lelkes, dinamikus előadás, mely jól bánik a kellékekkel, ügyesen használja a Pince apró terét. A színlap sajnos elég szűkszavú, csupán felsorolja a színészeket, nem írván melléjük karaktereiket. Annyit tudni, hogy a Kolibri és a KIMI stúdiójának közös produkciója. Lényeges, hogy a Mirígyet alakító Tóth József kivételével mind fiatalok játszanak, akik még ha helyenként nem is teljes profizmussal, de igényesen, nagy átéléssel interpretálják a művet.
Másfél órára rövidítve, de eredeti szöveggel adják elő a klasszikust, így annak saját humorát használják ki úgy, hogy a nagy nevetések ellenére az előadás nem válik paródiává. Ez a humor egyrészt a karakterek – elsősorban a Csongor-Tünde, illetve a Balga-Ilma páros – ellentétében rejlik. A Balgát alakító szereplő jól hozza a kicsit bamba, butuska figurát, aki azonban gyakorlatiasságával, talpra esettségével kacagtató ellenpontja és egyben kiegészítője az álmodozó, felsőbb szférákban szárnyaló Csongor karakterének. Hasonlóan igaz ez Ilmára, aki az életrevaló parasztlány figurájában, józan tanácsaival próbálja árnyalni Tünde hirtelen boldogságát, vagy éppen szomorúságát. Üde színfolt az előadásban a három manó, akiknek kissé együgyű, inkább befolyásolható, mint eleve rosszindulatú karakterei szintén jól kirajzolódnak az alakításokban. Kiemelkedő alakítás Tóth Józsefé, aki Mirígyben az emberi alantas ösztönök megtestesítőjét, az alvilági intrikust játssza fergeteges humorral és iróniával. A férfi által alakított női figura jól fémjelzi azt is, hogy a dráma minden szereplője szimbolikus.
A kellékek egyik legjobb ötlete a játéktér közepén álló szekrény, ami Tündérhon egyszerű és nagyszerű szimbóluma. Fontos és ötletes elem még a szekrény tetején levő „fényújság”, folyamatosan futó feliratai jelzik az éppen aktuális helyszínt és időpontot, például: 'Csongorék kertje 24:00-0:00'. Ennek segítségével jól bemutatható a mű körkörös tér- és időszerkezete, látható, hogy a cselekmény egyetlen, szimbolikussá növesztett nap alatt játszódik. A zenét is termékenyen emelik be az előadásba. Ennek egyik legjobb példája az Éj monológjának eléneklése, amelyben az Éj egy sokat tapasztalt rocker alakjában jelenik meg. Ezzel a monológ nemhogy vesztene jelentőségéből, inkább emészthetőbbé válik a nevetés erejével. Emellett a zene a kissé elvarázsolt, művészi világ kissé gúnyolódó szimbólumaként is értelmezhető. Látható ez egyrészt Csongor mindig magával hurcolt szaxofonjában, másrészt Tünde belépőinek zenés kíséretében, melyek egy mobiltelefonról szólalnak meg.
Mindent egybevetve tehát egy igazán élő és szórakoztató előadás, amely azonban meg tudta tartani mélységét. Fontos kérdések vetődnek fel benne boldogságról, vágyakról, szerelemről, magáról az emberi lét értelméről. Mindenkinek ajánlom, legfőképp a diákoknak, akik ezután, talán jobban ráéreznek arra, miért is kötelező és kihagyhatatlan ma is Vörösmarty Mihály életműve.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr878004571

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.