7óra7

Lucifer nyer
7óra7: (5/10)
Közösség: (0/10)

Lucifer nyer

2010. 10. 18. | 7óra7


A végletesen stilizált teret feltehetően úgy szerette volna ellensúlyozni a rendező, hogy nagyon erős impulzusokat kért színészeitől. Óriási energiával kántálják tehát mondataikat a színen lévők, többszörösére nagyítva a finom mozdulatokat, az apró hangsúlyokat. Erre az ellentétre rakódik még a Liliom–Julika, a Muskátné–Liliom, a Julika–Muskátné, a Julika–Ficsúr, a Liliom–Hollunderné kontraszt, amely tulajdonképpen a sötét tér és az angyalian fehér rendőrök kontrasztjába van bezárva, kontraszt kontraszt hátán. Amivel nem lenne gond, csakhogy nem igazán alkot egy konzekvens, teljes rendszert. Az előadásból az kiviláglik, hogy Keresztest az egy emberre ható jó és rossz erők összecsapása érdekelte leginkább, amihez alapos és szerteágazó értelmezésre, illetve ugyanilyen konstrukcióra lett volna szükség, ám ehelyett csak úgy, nagy vonalakban, úgy általában nézzük e szemszögből a sztorit, vagyis a sugallt irányt a rendező nem bontja ki eléggé.

Liliom - Egy csirkefogó halála hét képben - Szegedi Nemzeti Színház

Balogh Erika, Pindroch Csaba

Ebből adódóan hol a Jó és a Rossz örök küzdelme, hol angyalok és az ördög harca, hol egy brechtesített mozgásszínház, hol pedig egy westernparódia elevenedik meg a szegedi Kisszínház színpadán. Pindroch Csaba eltökélt, ám önmagát nem ismerő, hiú alakot formáz Liliomból, erős manírokkal, tájszólással játszik – és talán ez utóbbi a legnagyobb baj, hogy azt látjuk, hogy játssza, hogy játszik. Az puszta tér iszonyúan fölerősíti a színészkedést, ráadásul a játszók kifejezetten törekedni tűnnek az explicit kifejezésre. A címszerepet adó Pindroch Csaba így szinte végig Lucky Luke-ra emlékeztet, még a fogpiszkáló is ott van a foga között a lazaság netovábbjaként, ami persze csupán póz, ami (megintcsak) erőteljes kontrasztot képez a mögötte lévő személyiséggel, akivel Pindroch nagyrészt adós marad. Humora általában a helyzetből adódik, nem a személyiségből (már a maszkulinnak szánt elbődüléseket kivéve). Pindroch a naiv, gyanakvó, öntelt, ám gyáva egyszerű embert helyezi a színpadra, a belső ellentmondás kifejezésének eszköze a természetellenesség, egy szögletes, hirtelen pozőrt látunk, egészen a haláljelenetig, amikor megtörve elnyöszörgi végakaratát Julikának, no abban, meg az utolsó jelenetben ott van tényleg az a Liliom, akit Molnár megírt.

Liliom - Egy csirkefogó halála hét képben - Szegedi Nemzeti Színház

Vass Viktória, Poroszlay Kristóf, Pindroch Csaba, Gidró Katalin

Elég furcsa párt alkotnak ők Gidró Katalin Julikájával, igazából visszafelé is ad hocnak tűnik, hogy a lány elmegy az érte az állását föláldozó Liliommal, ami rendben is van, csakhogy nem alakul ki köztük semmi. Mármint belül biztos, de hogy ebből a nézők vajmi keveset éreznek, az biztos. Gidró a magára maradt lányt alakítja, akit megedz a sors, aki mellett csak egyszer és csak Liliom állt ki, mindenki más (lásd Hollunderné vagy a boldogságát a böszme Hugó hordár mellett meglelő Marika) csak cseszegeti. Mintha Liliom Julikában, Julika pedig Liliomban csupán önmagát szeretné. A túlteatralizált kifejezésmód viszont adódik Julika személyiségéből, Gidró nem viszi ezt túlzásba, ellentétben Erdélyi Tímeával, aki Marika szerepében csupán a végén tud az elhidegült házastársi viszonyból felmutatni valami hiteleset, az azt megelőző ordító, elkerekített szemű naivitásbombában érezhetően nem találja a jó arányokat. Balogh Erika az első jelenetben csúszik bele a túlzás túlzásának zónájába, azonban képes korrigálni, és Muskátnéja egy, az érzelmeket magából már rég kiölő, a mindennapokért és a múló idő ellen küzdő asszony érvényes alakja lesz. Kifejezetten illúziókeltő a rendőrök/angyalok kara (Jakab Tamás, Barnák László, Gömöri Krisztián, Poroszlay Kristóf, Szívós László), de Horváth Illés is kifejezetten ötletes és sokoldalú a Liliomot árnyékként kísérő ördögfi, a győztes fekete angyallá vedlő Ficsúr szerepében. Savanyu Gergely hehegéssel teszi kínossá Hugó alakját, Borovics Tamás viszont jó érzékkel és cinikus humorral leckézteti meg rablóit Linzmannként.

Liliom - Egy csirkefogó halála hét képben - Szegedi Nemzeti Színház

Pindroch Csaba, Horváth Illés

A végén sem derül ki, miről is szeretne igazán beszélni az előadás. A színházról? Az érzelmekről? Azok kimondhatatlanságáról? Az ellentétekről? A bennünk lakozó ördögről és angyalról? Bűnről és bűnhődésről? Liliom megütötte a lányát – aki meg sem érezte. Látványos kép: Ficsúr-Lucifer ül fekete szárnyaival a színpad szélén, és nevet. A gonoszban lakozna a szeretet? A gonosz legyőzi a szeretetet? Ha ez így is van, Molnár Ferenc Liliomja biztosan nem erről szól. Hogy a szeretetben benne van énünk sötét oldala is – ez már közelebb áll a darabhoz. De akkor miért nem ez van a színpadon?

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr298002975

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása