7óra7

Méghogy sírva vigad!
7óra7: (10/10)
Közösség: (10/10)

Méghogy sírva vigad!

2011. 08. 01. | 7óra7

És amilyen cifrákat csak el tudunk képzelni, az mind ott is lesz a színpadon, fűszerezve némi hétköznapi kisstílűséggel, butasággal, talpraesettséggel, ügyeskedéssel és okoskodással. A hangsúly ezúttal a hétköznapin van, ugyanis minden egyes jelenet több mind ismerős, valamely formában nyilván már mindannyiunkkal megtörténtek, és ennek mértékletes, stílusos eltúlzása, úgy tűnik, a publikum tetszésének közepébe talál.
Csörgess meg!

Bányai Miklós, Mészáros Sára
A színészek pedig a kereteken belül gátlástalanul garázdálkodva, pontos érzékkel, a poénokat gyilkos pontossággal elhintve komédiáznak. Ez mindenek előtt Máté Gábor érdeme, aki a kereteket világosan kijelölve, hibátlan ütemérzékkel megkomponált jeleneteket rendezett. Az est sokszínűsége is méltán köszönhető neki, hiszen az előadás nem ismétli önmagát, mindig más és más jelentés kapcsolódik a mobilhoz, más és más szituációkban; különböző egyszerű, de optimálisan behangolt karakterek folytatják harcukat az élettel és a mobilkommunikációval, hol több, hol kevesebb sikerrel.
Csörgess meg!

Mészáros Máté
Minden színész több karaktert játszik el, és az egyformán magas szintű teljesítmény közül igazán csak ízlés kérdése, hogy kinek mi marad meg legjobban. Az viszont biztos, hogy aki megnézi a Csörgess meg!-et, az nem felejti el egyhamar a betelefonálós műsorokból összeállított paródiasorozatot, benne Mészáros Máté álolasz, vagy Ötvös András pontos időért könyörgő műsorvezetőjével, aki aztán Bányai Miklóssal karöltve rapperként is emlékezetes. Nem kevésbé maradandó Bozó Andrea pályaudvari unottan szextelefonáló „06-90”-es asszisztenciája, Görög László, Fenyő Iván, Ötvös András liftben rekedt hármasa (amely az estébe némi meghatást is bele tud csempészni), de Schruff Milánról, Fekete Gyöngyiről, Hüse Csabáról, Mészáros Sáráról, Járó Zsuzsáról, Vajda Milánról és Kaszás Gergőről is ugyanígy meg lehetne emlékezni.
Csörgess meg!

Ötvös András, Fenyő Iván, Görög László
Karakternevek meg nem véletlenül nincsenek. Mindenki „saját maga” a színpadon, hiszen személyes élményekből állt össze az előadás, a hangvétel is személyes, és az alkotók sem vonják ki magukat a kibontott élethelyzetek alól, amik talán nem mindig olyanok, amit szívesen kitennénk a kirakatba, mert ciki, mert talán együgyű, béna, vagy legalábbis annak látszik. De ezért (is) tud a záró tánc, amely egy közismert dallamra szerkesztett, teljesen egyszerű videoklip-koreográfia, emelkedett lenni: hiszen fesztelenül tudtunk magunkon együtt nevetni, és ez felszabadító.

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr378004511

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása