Az 1955-ös Szerencsés flótás egy ötvenes-hatvanas évekbeli reményteli világot jelenít meg. A cselekmény egy fodrászatban és a Csalogány nevű budai étteremben játszódik. A finom humorú korrajz szerelmi egymásra találásokról, lottónyereményről, a munkás hétköznapokról és a jól megérdemelt szórakozásról mesél. A hangulatos életképekkel teli történetet a kor legnépszerűbb zenéi színesítik.
Békeffy István író, Fényes Szabolcs zeneszerző és Szenes Iván dalszöveg-szerző darabját a Budapest Bár, a TÁP Színház és a HOPPart Társulat közreműködésével mutatja be a FÜGE és a Szabad Tér Színház a Városmajori Szabadtéri Színpadon. A rendezőt, Vajdai Vilmost kérdeztük a premier előtt.
► A darab 1955-ben született. Ehhez képest mit jelent a színlapon a kortárs operett, mint műfajmegjelölés?
*Vajdai Vilmos (VV):* A kortárs operettet, mint műfajt a próbafolyamat közben találta ki valaki – nem tudom már pontosan, ki, de jól hangzik. Talán azért, mert egy kortárs alternatív színház csapat csinálja. Nem szoktunk zenés darabokat csinálni, de már csak a nagy tér miatt is – kilencszázas a nézőtér – zenés előadásban gondolkodtunk, az elejétől fogva. De így jobban megnézve, végül tényleg kortárs operett lett a dologból.
A hatvanas évek egyébként is nagyon közel áll hozzám, zeneileg is. Akkor voltam gyerek, és nagyon sok emlékem van abból az időből: tudatos és tudattalan egyaránt, ami a próbafolyamat alatt folyamatosan jött felszínre, és ezzel izgalmas volt dolgozni. Főleg a táncdalok és a korabeli jazz volt nagy hatással rám, és annak ellenére, hogy most főként operettdallamokat fog hallani a közönség, ez biztosan érződik majd. Egyébként is sokat foglalkozom zenével, de az élőzenét különösképpen szeretem.
► Ritkán gondolkodik operettben egy alternatív csapat.
*VV:* Mindenfajta műfaj érdekelt, amivel valamit lehet kezdeni valamit, az operett pedig számomra ilyen. Fontos volt, hogy egy kevésbé ismert darabot válasszunk, amivel szabadon lehet dolgozni. Bár az eredeti, 1955-ös verziót szerettük volna színpadra vinni, abból csak két dalt találtunk meg, ezért a '60-as években bemutatott verziót használtuk.
Fényes Szabolcs zeneszerző és Szenes Iván, a dalszövegek szerzője nagyon jól kifejeznek egy kort – ez a munkásosztály és a munkahelyi kollektíva közege –, és emellett képesek érvényesen beszélni a barátságról, a szerelemről és a pénzről is.
Szerencsés flótás – próba
► Hogyan adódott az együttműködés a Budapest Bárral?
*VV:* Már régebb óta kacérkodtunk egymással, a Budapest Bár és a TÁP Színház, de nem tudtuk pontosan, hogyan is lehetne ezt konkretizálni. A Szerencsés flótás esetében egyszerűen evidens volt, hogy ezt együtt kell csinálnunk, sőt, Farkas Robi, Németh Juci, Behumi Dóri és Kollár Laci szerepelnek is a darabban. Ezzel nem volt különösebb probléma, hiszen ők is színpadi munkások. Inkább az egyeztetések jelentettek nagy problémát, mert az énekeseknél a nyár a fő szezon.
► Azt írjátok a színlapon: "A darab dramaturgiája frissen mai, szerkezetét pedig kiváltképp izgalmassá teszik azok a kimerevített időpillanatok, állóképek, amelyek a rendezésnek, a szokványostól eltérő térhasználatnak és a színjátszásnak is nagyszerű lehetőséget kínálnak." Mit jelent az, hogy a szokványostól eltérő térhasználat?
*VV:* Nem tudom, most még csak le sem lépünk a színpadról.
