Első napirendi pontként az új tagokról esett szó: többek között csatlakozott Koltai Tamás kritikus és az Ördögkatlan Fesztivál is. Schilling Árpád alelnök a szövetség új fesztiválja, a FESZTáv tanulságairól és tapasztalatairól számolt be – többek között a Zsolnay Negyed szegregált helyzetéből adódó, sokszor meglehetősen alacsony nézői érdeklődésről. Az alelnök feltette a kérdést: ha jövőre beválogatnak egy független előadást a POSZT versenyprogramjába, akkor mennyiben dolgozik az ellen a produkció ellen, hogy közben van a FESZ-nek egy saját (párhuzamos) fesztiválja is.
Csató Kata és Balog József beszámolót tartott az immár a MASZK és a FESZ közös szervezésében működő THEALTER Fesztiválról Balog az utóbbi évek legsikeresebb fesztiváljának nevezte a szegedi seregszemlét, és megfogalmazott célokat is – például a városban és az utcán való erősebb jelenlétet –, és ismertette az adatokat, amiket később Csató pontosított: a fesztiválra összesen 21-22 millió forintot sikerült összegyűjteni, 26 előadást tartottak és 26 egyéb programot szerveztek, 2647 jegyet adtak el, amiből 1,5 millió forintos bevételük lett. Zárszóként Balog megemlítette, hogy jelenleg nem állnak rendelkezésre azok a pályázati lehetőségek, amiből idén meg tudott valósulni a fesztivál, így kérdéses a THEALTER jövője.
Gáspár Anna, a Manna Produkciós Iroda vezetője, a FESZ menedzserszekciójának tagja a tao (társaságiadó-visszaigénylés) mechanizmusáról és az így elérhetővé vált anyagi forrásokról számolt be. A cél az, hogy minél több társulat működését tudják elősegíteni egy kisebb összeggel, a vállalatokon keresztül történő adókedvezmény igénybevételével. Már négy, a leginkább rászoruló, a feloszlás szélén álló társulat részesült a Manna által nyújtott segítségben: a MU Színház, a Stúdió K Színház, a Maladype Színház, valamint maga a Manna. Utóbbi azért – tette hozzá Gáspár a félreértések elkerülése végett –, mert ők voltak a tárgyalópartner, így a cégek őket is megjelölték kedvezményezettként. A támogatásért cserébe az így nyert összeg 2%-át tagdíjként be kell fizetniük a társulatoknak a szövetségbe. A cél, hogy ez a kör bővüljön, ehhez fontos, hogy a FESZ-tagok folyamatosan frissítsék saját adataikat.
Az egyik leghosszabban vitatott napirendi pontként a 2013-as pályázati rendszer működésére tett ajánlatukat mutatták be a tagok. Gulyás Márton (Krétakör) prezentációt tartott arról, hogy milyen pályázati rendszer létrehozására szeretnének ajánlatot tenni a minisztérium felé. A cél, hogy a fenntartó számára egyértelmű és átlátható helyzet teremtődjön, és hogy éljenek azzal a lehetőséggel, amit a minisztérium kínált fel – miszerint a FESZ tagok fogalmazzák meg az igényeiket. E szempontrendszer szerint fontossá válna többek között a közhasznúság kérdése – vagyis, ha valaki állami pénzre pályázik, lásson el társadalmi feladatokat –, a három éves támogatás által megjelenne a rendszerben a kiszámíthatóság – természetesen a pályázatokat is három éves tervvel kell benyújtani –, a pályázott összeg 10%-át a szervezeteknek maguknak kellene előteremteniük – ez ellensúlyozható lenne például önkéntes munkával –, 4 főt főállásban kellene foglalkoztatniuk. A függetlenek megszabnák a pályázható összeg alsó és felső határát is: minimum 5, maximum pedig 50 millió forint működési támogatásra lehetne pályázni a minisztériumnál.
Ez utóbbiról hosszas vita zajlott, hiszen vannak egyéni alkotók és kisebb társulatok, akik nem pályáztak még 5 millió forintra, és nem is olyan méretűek, hogy erre szükségük lenne. A vita abból a félreértésből bontakozott ki, hogy többen azt hitték, hogy ezen túl egyéni alkotóként nem is lehet pályázni – hiszen egy kisebb társulatnak, ha ez alapján a terv alapján akarna minisztériumi támogatáshoz jutni, mindenképpen be kellene tagozódnia egy ernyőszervezet alá –, végül többen is egyértelműsítették, hogy erre továbbra is ott lesznek az NKA pályázatai. Ezzel a rendszerrel a cél az átláthatóság és a tervezhetőség megteremtése: hogy ne legyen olyan, aki kimarad mindkét pályázatból, de olyan se, aki mindkét helyre tud pályázni. Vagyis ha egy társulat szeretne professzionálisabban, nagyobb szervezetként működni, annak addig kell fejlődnie, hogy megfeleljen a kritériumoknak, vagy csatlakoznia egy ernyőszervezethez, akinek pedig ez nem szerepel a céljai között, annak továbbra is rendelkezésre állnak az NKA-pályázatok.
Schilling többek között azzal is érvelt az 5 milliós minimum szükségessége mellett, hogy a szcéna sok jelentős alkotójának ennél sokkal magasabb összegre lenne szüksége a működéshez, és valahogy fenn kell tartaniuk magukat. Márpedig az ő működésük közös érdek, hiszen miattuk lehet egyáltalán komolyan venni a függetleneket, és nekik köszönhetően bír súllyal a szövetség.
Szóba került a vitán az is, hogy a jelenleg rendelkezésre álló pályázati pénz a 2009-es összeg 57,5%-a, és bár az az év kiugrónak tekinthető, hiszen megduplázódott az elérhető forrás, de a jelenlegi forrás azonos a 2007-essel, ami mindenképpen visszalépésnek tekinthető. A vita után végül egyöntetűen megszavazta a szövetség a tervezetet. A FESZ számára fontos volt, hogy időben tudjon döntést hozni és ajánlatot tenni a minisztérium számára a pályázati rendszereket illetően, hogy lássák: komolyan vehető a terület és képes önmagát strukturálni.
Schilling felvetette a pályázati mechanizmus etikájának fontosságát, hogy a kurátorok ne "súgjanak" a pályázóknak, a pályázók pedig ne folyamodjanak efféle előnyszerzéshez, mert a FESZ működése, az eddig elért eredmények és működési elve válik ezáltal hiteltelenné.
A közgyűlés végén a leköszönő elnökség beszámolt tevékenységéről; a feladatokat az új elnökség hivatalba lépéséig ügyvezetőként fogják ellátni. A közgyűlés döntött az elnökségi választás procedúrájáról is: a FESZ vezetésére csapatok jelentkezhetnek konkrét, egy évre szóló tervvel, október 15-ig. A bíráló bizottságnak október 30-ig van ideje átnézni a pályázatokat, ezután a szövetség szavazza meg, hogy melyik pályázó team fogja azt vezetni egy évig.
Bár adódnak kommunikációs félreértések, azok rendszerint a tájékozatlanságból adódnak – ebből fakadóan nem mindig sikerül egyértelműen megvitatni dolgokat –, néha pedig nehézséget okoz az egyéni és a közérdek közötti egyensúly megtalálása. Azonban az elnökségi összegzést (aminek egyik fontos pontja, hogy saját irodája és titkársága van a szövetségnek, aminek köszönhetően sokkal gördülékenyebb és folyamatosabb az ügyintézés) és a mai közgyűlést tekintve megállapítható: ugyan voltak tervek, amelyek egyelőre nem tudtak megvalósulni, nagyon sok elhatározás viszont teljesült, amiből az látszik, hogy elkezdett működni a függetlenek önszerveződése – képesek gyakorolni saját, mini-demokráciájukat –, viszont mindezt a kultúrpolitika felé is eredményesen kell tudniuk kommunikálni.
A kérdés az, hogy lesz-e vállalkozó csapat, ami mindezt továbbviszi, új impulzusokat adva a FESZ-nek – a lehetőség adott –, és hogy sikerül-e elfogadtatni a minisztériummal a szövetség által megfogalmazott szempontrendszert.
