Egy elsurranó patkány

Kőszeg városának rendhagyó atmoszférája nagymértékben hatással volt és van Agota Kristof és Gergye Krisztián művészetére. Kőszeg az egyetlen lehetséges olyan helyszín volt, ahol az említett két művész eltérő műfajú, de hasonlatosan könyörtelen őszinteséggel és személyességgel bíró alkotói világai találkozhattak. A nyáron, a Kőszegi Várszínház koprodukciójának köszönhetően megvalósult kísérleti bemutató helyspecifikus sikerének tapasztalatából az alkotók a Nemzeti Színház Kaszás Attila Termében újra adaptálják az Egy elsurranó patkány című Agota Kristof drámát. A világhírű, halála előtt még Kossuth-díjjal kitüntetett írónő darabjának rendhagyó, budapesti bemutatójára október 14-én kerül sor a Nemzeti Színház Kaszás Attila Termében.

"Agota Kristof nem magyar szerző, hanem svájci vagy francia, minthogy franciául ír. Azonban az emlékei magyarok, a táj, amit a szemében hordoz, magyar. Ami nem érték vagy érdem – hanem nagyon érdekes. Hogy van egy nem magyar író, aki magyar könyveket ír, hogy messziről nézi valaki ugyanazt, amit mi innét. De ezt csak mellesleg említem. És megkülönböztetett figyelmükbe ajánlom ezt a valakit, Kristóf Ágotát, azaz Agota Kristofot." (Esterházy Péter)

Agota Kristof színházhoz való kötődése, az egyszerre társadalmi és személyes iránti érzékenysége, a következetesen fenntartott politikamentessége egy kivételesen személyes hangban nyilvánul meg, amely megszólalásakor tökéletesen példázza a magyar identitás azon szeletét, miszerint az ember hihetetlen szélsőségek megtapasztalása révén képes csak felfogni tehetetlenségének és cselekvésképtelenségének miértjeit.

„Az Egy elsurranó patkány a kibeszéletlenség, ugyanakkor a túlmagyarázás drámája. Érzékenység és didakszis tologatja az el nem mesélt történet eseményeit, melyek nem időrendben követik egymást, hisz a szerző nem jelöli meg a történések idejét, bár egy nagyon is ismerős, éppen csak megnevezett, szinte elhallgatott kort idéz. A feldolgozatlan múlt abszurditását festi elénk.

Ez a »szürrealista történelmi játék« mai olvasatában lehetőséget ad egy olyan szabad színrevitelre, amelyben a tánc, a performativitás, a költészet és a zene olyan diskurzust folytathat, amely által legalább megkísérelhetjük feldolgozni egy diktatúra lélekre gyakorolt embertelen elnyomását. Az ideológiák kényszerében megélhető – a túlélés érdekében sokszor iróniával szemlélt – emberi viszonyok, hatalmi játszmák, hazugságok és önvallatások koreográfiája tárul a térben megosztott közönség szeme elé. A színházba emelt vasfüggöny installációja, az egymással szembefordított közönség intim térhelyzete felfejtheti emberi gesztusaink értelmének színét és fonákját.

Ami akkor kimondhatatlan volt, az ma is csak a költészet nyelvén képes célba, lélekbe találni. Térey János Köztisztaság tere nagyon is konkrét költészet. Olyan erőteret generál, ami azonnal pontosítja, vagy leleplezi a mellébeszélést. Bódis Kriszta pedig magát az írónőt, Agota Kristofot szólaltatja meg, aki a maga korában inkább a nem beszédet, vagy alig beszédet választotta, hogy pontosan lehessen olvasni a sorai között. Az ötödik part című vers által megidéződik az egész Kristof-i életmű, ami nélkül, vagy inkább Agota Kristof személye nélkül, az Egy elsurranó patkány sem lehetne létjogosult színmű, ma 2012-ben, itt Magyarországon.

Ma már beszélhetnénk róla, mármint a múltról, mint ahogy tesszük is, mégis azt gondolom, hogy csak ilyen differenciáltan, ilyen sokrétűen, széttartóan lehet, vagy érdemes, illetve én így tudok. Hogy ne az agyammal, hanem az érzékeimmel legyek képes megérteni a hatalom, az elnyomás irracionalitását, a múltat, hogy érthessem: honnan tartok mi felé” – Gergye Krisztián.

Japán vendégjátékok

Két, japán vonatkozású vendégjátékot is láthat a magyar közönség – mindkettőt japán nyelven, magyar felirattal.

A Café Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében október 10-én egy igazi különlegességnek ígérkező mangaoperát látunk vendégül; a dán Hotel Pro Forma és a Lett Nemzeti Opera közös, War sum up című előadását.

November 3-án és 4-én a tokiói Gotanndadan Company vendégszerepel Suteru Tabi (Az elválás útja) című előadásával. Az előadás egy fiatal férfi megindító története, aki apja halálát próbálja feldolgozni.

Japán nyelven a suteru a tehertől való megszabadulást, míg a tabi utazást vagy alkalmat jelent.
A Suteru Tabi egy fiatal férfi megindító története, aki apja halálát próbálja feldolgozni. A végső búcsú mentális utazása újjászületéshez vezet; a veszteségből és a gyászból kikerülve a főhős még erősebbé válik és végül képes felelősséget vállalni saját életéért. A csupán négy székkel és egy maroknyi kellékkel előadott darabban a rendező, Shiro Maeda egy képzeletben gazdag előadást alkot meg, ahol a költészet a humorral, a képzelet a realizmussal vegyül, a szereplők fává változnak, az ember és az állat párbeszédet folytat egymással. Maedanak sikerül saját, a világról és a halálról alkotott gondolatait egy szimbolikus, abszurd mesévé fordítania, amely a közönséget a képzelet világába vezeti el.

Koncertek a Nemzetiben

November 5-én a Mozart D-mollban című koncerttel folytatódik az Óbudai Danubia Zenekar hangversenysorozata. Az esten elhangzik Mozart d-moll zongoraversenye és a Requiem, közreműködik: Rácz Rita, Simon Krisztina, Nyári Zoltán, Szvétek László és a Magyar Rádió Énekkara. Vezényel: Medveczky Ádám.

Másnap, november 6-án újra látható-hallható a Férfi és Nő című koncert Básti Juli, Udvaros Dorottya, Cserhalmi György és Kulka János közreműködésével.

Mi történhet meg férfi és nő között? Minden. Bármi. A szenvedélytől a közönyig akármi. Össze lehet foglalni mindezt egyetlen koncertben? Igen. Legalábbis erre vállalkozik négy kiváló színész (két nő és két férfi) valamint Dés László és zenekara. A szöveg sem utolsó.

Átutazó, Hallgass kicsit! Két lemez a 80-as évekből, azóta mindkettő legenda.

Udvaros Dorottya énekel Hóesésről, a Hiába szép lányról, Vetkőzésről, szenvedélyes duetteket ad elő Básti Juli és Cserhalmi György, mint a Játszótársak, vagy a Tíz kicsi bűnjel. Koncerteken ritkán, vagy sose hangzottak el ezek a dalok. Kulka János is énekelt már lemezre Dés dalokat. Több mint húsz év után végre összeállt a csapat és egy országos koncertturnén mutatta be - Dés László zenei vezényletével, Bereményi Géza rendezésében - ezt a különleges előadást. A Dés-Bereményi szerzőpáros erre az alkalomra új dalokat is írt a négy színésznek.
Miről? Mindenről, ami megtörténhet Férfi és Nő között.

November 19-én Harcsa Veronika Lámpafény című – Weöres Sándor, József Attila, Nemes Nagy Ágnes, Kosztolányi Dezső, Kassák Lajos, Babits Mihály, Tóth Árpád verseit feldolgozó – lemezének dalait hallgathatják meg az érdeklődők a Nemzeti Színház Nagyszínpadán.

>>> Egy elsurranó patkány - színlap, szereposztás, időpontok >>> A Nemzeti Színház műsora a 7óra7-en