Seress Zoltán igazgató a csütörtöki évadnyitó sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Ödön von Horváth-drámát - eredeti címén A végítélet napját - a tavaszi programból még törölniük kellett, mostanra azonban sikerült kiegyensúlyozottá tenni a Bárka pénzügyi helyzetét, ezért lehetőségük van a mű bemutatására.
A második bemutatót novemberben tartják, Tasnádi István A harmadik hullám című darabját láthatja a közönség Vidovszky György rendezésében. Az évad második felében, márciusban Volodimir Klimenko Lev Tolsztoj regényének inspirációjára született, Anna Karenina című művét tűzik műsorra Vlad Troickij rendezésében. A szezont Sven Delblanc Álarcosbál című darabja zárja, a mű a 18. századi svéd történelem eseményét, a III. Gusztáv király ellen a stockholmi operaházban elkövetett merényletet, valamint annak előzményeit dolgozza fel.
Seress Zoltán szólt arról is, hogy új helyzetet jelent a színház számára a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel való együttműködés. Ezt jó helyzetnek, kihívásnak értékelte az igazgató azzal együtt, hogy mindenek feletti szempont a színház szuverenitása. "Ha ez megmarad, akkor minden rendben van" - fogalmazott, hozzátéve, hogy amennyiben az együttműködés 2-3 év múlva is rendben folytatódik, akkor azt lehet mondani, hogy ez a színház számára biztonságos helyzet.
Az MTI-nek elmondta: 2013. január 1-jétől a színház a Nemzeti Közszolgálati Egyetem részeként működik tovább, fenntartója az egyetem lesz, amelynek költségvetésében szerepel a színház. A fenntartói támogatásról való tárgyalások a napokban zajlanak - tette hozzá. Megjegyezte: kérdés még, hogy a közszolgáltatási szerződését a színház az önkormányzattal vagy az egyetemmel - ezáltal a minisztériummal - kösse-e meg.
Tájékoztatása szerint az együttműködés az egyetemmel - az egyetemistáknak szóló drámafoglalkozásokkal, a retorikai oktatással - már most elindult. Hozzátette: 2013-tól, amennyiben a hallgatók szeretnének színházzal foglalkozni, ahhoz is nyújtani fog szakmai hátteret, támogatást a Bárka.
Az igazgató elmondta: idén mintegy 350 millió forintból gazdálkodott a színház, amelyből mintegy 105 millió forintot az állami, 70 millió forintot pedig az önkormányzati támogatás tett ki. Hozzátette: hogy a 2013-as költségvetésüknek ennél biztonságosabbnak kellene lennie.
Az első bemutatóról szólva Seress Zoltán elmondta, hogy az alkotók szándéka szerint az előadás valamiféle lenyomata egy mostani társadalmi helyzetnek, a feszültségeknek. Forgács Péter, a darab rendezője szólt arról, hogy Ödön von Horváth művének eredeti címe a Végítélet napja, az adaptáció célja az volt, hogy mai magyar történetté tegyék a drámát. Szavai szerint a darab a lelkiismeret drámája. A kis faluban játszódó történet középpontjában egy vasúti állomásfőnök, egy "tökéletes ember" áll, aki véletlenül tömegszerencsétlenséget okoz. Mint mondta, a darab az új változatban szikár, tőmondatokban fogalmaz.
A főszerepet alakító Gazsó György és a feleségét játszó Varjú Olga is arról beszélt: kihívást jelentett számukra, hogy a leegyszerűsített szövegek ellenére elhihető, átélhető figurát formáljanak meg. Feladatuk, hogy ugyan kevés szöveggel, ám tartalmas jelenléttel, gondolatokkal hitelesítsék a történetet.
