Urbán András rendező az ősbemutató előtt az MTI-nek elmondta, az Európai Uniós támogatással létrehozott projekt első, Pass-port Szabadka – avagy a démonok város című darabja az Észak-Bácskában élő magyarok és szerbek viszonyáról és egymásról alkotott képéről szólt (kritikánk itt) A második, Pass-port Szeged – avagy az ördög maga című mű a külhoni és anyaországi magyarok kapcsolatát, a másikról formált képét mutatta be.

A harmadik mű amellett, hogy igyekszik összesűríteni előző kettő tapasztalatait, leginkább a térségben élők Európa-képével foglalkozik. Azokkal, akik Európához szeretnének tartozni, és azokkal is, akikről úgy látszik, mindent megtesznek azért, nehogy közük legyen a közösséghez – közölte a KDSZ vezetője.

A darabban előkerül annak kérdése is, mit jelent számunkra a határ és mit Európa, milyen félelmeink vannak és milyen csalódások értek bennünket - fogalmazott a művész.

Az előadás szegedi ősbemutatója után a darab szabadkai premierje novemberben lesz, amikor a közönség a Desiré Fesztiválon három egymást követő nap a Pass-port projekt mindhárom előadását láthatja.

A színdarabok megszületését témakeresés, élmény-, tapasztalatgyűjtés előzte meg. A színészeknek ki kellett lépniük a szokásos színházi közegből: interjúkat készítettek a határ magyar és szerb oldalán lakókkal. A több száz beszélgetés során arra keresték a választ, hogy az emberek hogyan látják saját sorsukat, környezetüket és mit gondolnak a határ túloldalán élőkről. Erről és a – nem csak színházi-esztétikai szempontból kísérleti – előadásokról dokumentumfilm születik.