7óra7

POSZT-blog, 6. nap: Veri az ördög a feleségét

POSZT-blog, 6. nap: Veri az ördög a feleségét

2013. 07. 07. | 7óra7

XII. POSZT

A kiderül-beborul, hol csak esik, hol meg fúj időjárás (át)rendezőként is szerepet kap a fesztiválon, elsősorban persze a szabadtéri programoknál. Tegnap este, a Hevesi Sándor Színház Csak Rómeó és Júlia… előadása azért kezdődött jóval később a tervezettnél, mert a hirtelen lezúduló esőben először csak a sátor egyik félgömbje bizonyult mérsékelten vízállónak, majd a játéktérül szolgáló középső részben a villany is elment. A közönség viszont nem – a zuhogó esőben senkinek sem akarózott kimozdulni, így hamarosan össznépi ötletelésbe fogtunk a világítást illetően, kevéssé tűzoltóbarát megoldásokat kipróbálva a gyertyáktól a hosszabbítóval megtoldott, viszont kibírhatatlanul vakító reflektor – Magyar Teátrum újsággal, fémtálcával stb. való - megszelídítéséig. De mielőtt kigyulladt volna a sátor, visszajött a villany, és elkezdődött az előadás.

Csak Rómeó és Júlia - Barsi Márton, Madák Zsuzsanna Az eredetileg tantermekbe készült beavató előadásnak itt is volt diákközönsége, köztük olyanok is, akik maguk is játszották (ahogy mondták: „modern felfogásban”) a darabot. A két főszereplőre és a kulcsjelenetekre átírt változatot Madák Zsuzsanna és Barsi Márton is külsőségekben mára hangolva, de a dráma ívét-súlyát megőrizve játszották el. Az előadáshoz egy – a kényszerű csúszás miatt – rövidített beszélgetés-foglalkozás is kapcsolódott.

Esővel kezdődött a mai nap is, és egy kerekasztal-beszélgetéssel a színházi fesztiválokról, amelyen kilenc fesztiválvezető képviseltette magát: ennyien jöttek el a huszonnégy meghívottból. Bérczes László, aki most az Ördögkatlan Fesztivált képviselte, a rendezvény nevéhez illően eljátszotta az ördög ügyvédjének szerepét, mondván, hogy már nagyon sok hasonló kerekasztal-beszélgetésen vett részt, csak éppen azt nem látja, hogy mi ennek a célja, ha csak a színházi szakma képviselteti magát, azok viszont, akik a pénzről döntenek, nem. Bár hozzátette azt is, hogy az idén inkább meg kellene húznia magát, hiszen sikerült kijárnia annyi pénzt, hogy meg tudják szervezni a fesztivált, még ha azon az áron is, hogy „nem maradt bőr a képén” a rengeteg kuncsorgás-lobbizás után. Többen viszont nagyon is fontosnak tartották a hasonló rendezvényeket. Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója ezt annyiban pontosította, hogy szerinte olyan konkrét kérdésekről lenne értelme beszélni, hogy például miért nincs egy bárkinek elérhető nyilvántartás a magyarországi színjátszó helyekről, azok technikai paramétereiről, mert meggyőződése, hogy sok előadást, színdarabot át lehetne juttatni a határon, mindkét irányba. Amire valamennyi fesztiváligazgató panaszkodott, az a kiszámíthatatlanság volt, vagyis az, hogy gyakran az utolsó utáni pillanatban tudják csak meg, hogy mennyi állami támogatásra számíthatnak, így kénytelenek „szélhámosan” ígérgetni, szerződni, programot tervezni. Azért mégis volt politikus is a beszélgetésen Hoppál Péter országgyűlési képviselő, egyben a helyi kulturális bizottság elnöke személyében, aki hangsúlyozta, hogy Pécs – kurzusoktól függetlenül - mindig is kiszámítható és elkötelezett támogatója volt a POSZT-nak, és idén az is teljesült, hogy a városi hetvenöt milliós támogatás mellé ugyanannyi államit is kapjon a fesztivál.

A mai felolvasószínházra átrendezték a Művészetek és Irodalom Háza nagytermét, hogy intimebbé tegyék az amúgy szürke és szögletes teret. A díszletet egy thonet fogas alkotta jó sok kalappal. Borbély Szilárd Szól a kakas már című, haszid történeteken és legendákon alapuló, és a purim ünnephez kapcsolódó meséje valóban igényli ezt az intimitást. A történet szerint Nyírkállóban a zsidó közösségben elterjed a hír, hogy a Messiás hamarosan náluk fog megszületni, mégpedig Eszter, a zsidó lány és a goj vicetanító szerelemgyermekeként. Tudomást szerez erről Lucifer és két angyaltársa is, akik szintén a nyírségi kisvárosba sietnek, de oda készül látogatóba maga a császár is. Ez a szívmelengető, humorral teli mese egy egészen új oldaláról mutatta be a szerzőt, Kárpáti Péter rendező pedig (aki a rabbi szerepében maga is beállt a színészek közé) a felolvasást a színház irányába billentette el.

Zivatar a Jókai téren Mire - hátunk mögött hagyva Lucifert és a nyírkállói csodarabbit - kimentünk a Művészetek és Irodalom Házából, éppen elállt a soros zivatar és kisütött a nap, vagyis verte az ördög a feleségét. Még szerencse, mert így a székely menyecske is lehetőséget kapott arra, hogy a Jókai téren visszaadjon valamit az ördögnek. Ott ugyanis Fabók Mariann játszotta A székely menyecske meg az ördög című mesét (kritikánk itt olvasható) Csak remélni tudom, hogy sikerült az előadást befejezni, mert mire negyed hat körül a mai versenyprogram, a kecskeméti Bánk bán (kritikánk itt) első előadására siettem, már újra zuhogott. Lenne még egy program ma estére, amit a cikk leadása utánra tábláztam be: 23 órakor Nagy József táncművészről-koreográfusról vetítenek egy portréfilmet. De ha erről holnap egy sort sem olvashatnak, mert elalszom addig – az megint kizárólag az ördög műve lesz.

Pécs_

_POSZT-blog 2012:_

>>> 1. nap: Köz-társaság >>> 2. nap: Angolok és angyalok >>> 3. nap: Nincs bocsánat >>> 4. nap: Utcára nyílik? >>> 5. nap: Szövegelések

_Háttér:_

>>> Barátság, szakma, béke, POSZT >>> Nyolc előadás, amely a POSZT-válogatásból kimaradt

_FESZTáv-nézőpont:_

>>> 1: Lokális és független

>>> Pécsi programajánló a POSZT idejére

A bejegyzés trackback címe:

https://7ora7.hu/api/trackback/id/tr988000445

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása