Janne Teller regénye, a Semmi nem egyszerűen egy ifjúsági mű: filozófiai, erkölcsi és generációs kérdések állnak a középpontjában. Megjelenésekor, 2000-ben Dániában betiltották, majd egy évvel később, a dán kulturális minisztérium Gyermekkönyv-díjának elnyerése után kötelező olvasmánnyá tették. A mű Magyarországon 2011-ben jelent meg, és itt sem maradt visszhang nélkül: a kötetet magyarul kiadó Scolar sikerlistáján azóta folyamatosan a legkeresettebbek közé tartozik. A történetet számos színházban feldolgozták; a Budapest Bábszínház produkciója magyarországi bemutató, és a világon az első olyan adaptáció, amely kifejezetten bábszínpadra készült.

A történet szerint egy nyolcadikos fiú egyszer csak feláll az iskolában, és kijelenti: „Semminek sincs értelme, ezt régóta tudom. Ezért semmit sem érdemes csinálni. Erre most jöttem rá.” Elhagyja a tantermet, felmászik egy szilvafára, kivonul a társadalomból. Úgy érzi, nem akar felnőni, nem akar beilleszkedni a társadalomba, nem érdekli a jövő. Osztálytársait megdöbbenti Pierre Anthon viselkedése, ezért elhatározzák, hogy bebizonyítják, van az életnek értelme. Tárgyakat kezdenek gyűjteni a Fontos Dolgok Halmára: családi fotókat, régi játékokat, de rájönnek, hogy azok a dolgok az igazán fontosak számunkra, amelyektől nehéz és fájdalmas megválni. A gyerekek aztán veszélyes játékba kezdenek: aki bead valami számára igazán fontosat, kijelölheti, ki a következő, és az mit adjon be. Ez a kör igazán eldurvul, egy idő után nem lehet belőle kiszállni, mindenki elveszti azt, ami számára valóban fontos. És minél jobban igyekeznek, hogy bebizonyítsák az ellenkezőjét, annál logikusabbnak kezd tűnni a Pierre Anthon által emlegetett semmi.

Janne Teller regényében provokatívan, egy modellhelyzetben olyan kérdések vetődnek fel, hogy milyen jövő vár ma egy gyerekre; mi is olyanok leszünk-e, mint a felnőttek, a szüleink; mik azok az örök értékek, amelyek mentén élnünk kellene. Ennek a tragikus, olykor kegyetlen parabolának a megjelenítésére a báb különösen alkalmas, mert eltávolít, elidegenít és rálátást enged a történetre, a helyzetekre. Engedi azt, hogy a bábok felnőtt mozgatói szembenézzenek gyerek énjükkel, tetteikkel, kérdéseikkel, kételyeikkel; és mivel a bábok maguk is tárgyak, a történet előrehaladtával a Fontos Dolgok Halmának alkotóelemeivé válnak. E két szint mellett az előadás erős zenei réteggel bír, hiszen a Budapest Bábszínház színészei zenészként is részt vesznek az előadásban, s a brechti songokhoz hasonlóan felhasznált dalok kitágítanak vagy elemelnek egy-egy pillanatot.

A Semmi bábszínpadi adaptációját Gimesi Dóra készítette, az előadás rendezője és látványtervezője Hoffer Károly, a Színház- és Filmművészeti Egyetem végzős bábszínész szakos hallgatója – aki színészként a Budapest Bábszínház több előadásában is közreműködik –, szereplői Ács Norbert, Blasek Gyöngyi, Mórocz Adrienn e. h., Pallai Mara, Pethő Gergő, Spiegl Anna e. h., Szolár Tibor e. h., Tatai Zsolt, Teszárek Csaba. Az előadás, amely a Nordiska Aps International Performing Rights Agency és a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft. engedélyével jön létre, 2013. január 8-tól látható a Budapest Bábszínház Játszó-terén.