Big Shoot címmel jelent meg Koffi Kwahulé elefántcsontparti író drámakötete, amelyben a szerző három darabja olvasható. A könyvet az író jelenlétében szombaton mutatták be a XIX. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon.
A kötetben a címadó mű mellett a Sörfőzde (2006) és a Barbárok melankóliája (2009) című darab szerepel.
Tóth Réka, az ELTE BTK Francia Tanszéknek docense a kötet bemutatóján elmondta: a Big Shoot című darab (2000) magyar nyelvű premierjét szombat este hét órakor tartják a budapesti Francia Intézetben, a 8. Les Frankolorés fesztivál keretében. A Théâtre du jour társulat előadását a vezető, Yazid Lakhouache rendezte, aki évek óta sokat tesz a frankofón irodalom, elsősorban a színház magyarországi megismertetéséért - tette hozzá.
Mint elmondta, Koffi Kwahulé 1956-ban született Elefántcsontparton, a '70-es évek második fele óta él Franciaországban. A szerző 90-es évek nagy afrikai drámaíró nemzedékéhez tartozik, színjátszással, rendezéssel kezdte pályáját, a '90-es években publikált először, több tucat dráma szerzője. A 2000-es évek közepén regényírásba kezdett: 2006-ban jelent meg első, Babyface című regénye, amellyel máris rangos irodalmi díjakat nyert el (Ahmadou Kourouma-díj, Elefántcsontparti Nemzeti Irodalmi Díj), 2010-ben adták ki második regényét Monsieur Ki címmel.
Koffi Kwahulé, aki harmadik alkalommal jár Magyarországon, elmondta: jelenleg párhuzamosan ír regényeket és színműveket is. Hozzátette: számára a színházban az a fontos, hogy nézőit felrázza, megragadja, továbbgondolkodásra késztesse.
Mint mondta, szeretné úgy látni, hogy a világ fikció, amely megvalósul. Gondolataink, amilyennek a világot látjuk, meghatározzák, hogy milyenné tesszük azt. A színház újabb fikciókat dolgoz ki a világ számára - fogalmazott. Szólt arról is, hogy azért nem marad szorosan az afrikai témánál, mert úgy érzi, ami afrikai, az egyben egyetemes is és őt ez érdekli.
A három megjelent darabról szólva elmondta: általában különböző megrendelésekre írja műveit, amelyek így más-más céllal születnek. A kötetben egyedül a ruandai mészárlásokat feldolgozó Big Shoot készült saját ötlete alapján. A darabban nincs szó Ruandáról, de kiindulópontját jelentette a drámának. Azt kutatta, hogy hogyan jut el odáig két nagyon hasonló ember, hogy az egyik a másik gyilkosa lesz - mondta.
A szerző szólt arról is, hogy a Sörfőzde megírásakor az elefántcsontparti polgárháborúnak szeretett volna emléket állítani. A Barbárok melankóliájáról szólva elmondta: az érdekelte, hogy egy zárt világ hogyan próbálja feltartóztatni az oda betolakodókat.
Molnár Zsófia fordító kifejtette: először Koffi Kwahulé Barbárok melankóliája című művével találkozott, mikor az Országos Színháztudományi Múzeum és Intézet, valamint a Francia Intézet kezdeményezésére a Nemzeti Színházban felolvasószínházi formában bemutatták a darabot 2010-ben. Mint mondta, a szerző szabad kezet adott neki a munkában. A másik két darabot a Théâtre du jour felkérésére magyarította, a Sörfőzdét 2009-ben láthatta a közönség, a Big Shoot francia nyelvű bemutatóját 2011-ben tartották.
Négy, mára klasszikussá vált modern dráma olvasható az Ungvári Tamás színműfordításait összegyűjtő sorozat most megjelent, második kötetében. Megtalálható benne Tennessee Williams A tetovált rózsa című műve is, amelyet most adtak ki először magyarul könyv alakban.
A Scolar Kiadó gondozásában megjelent kötet bemutatóját a könyvfesztiválon vasárnap 11 órától tartották, az eseményen a szerző mellett Gálvölgyi János színművész is részt vett.
A kötetben Tennessee Williams A tetovált rózsa című műve mellett Arthur Miller Az ügynök halála, Bertolt Brecht Galilei élete és Dürrenmatt A fizikusok című drámája olvasható. Olyan 20. századi színpadi művekről van szó, amelyek időtállóságát jól mutatja, hogy mind a mai napig gyakran láthatóak a világ színpadain. A Galilei élete című történelmi drámát Ungvári Tamás a Nemzeti Színház számára fordította, bemutatóját 1962-ben tartották, A fizikusokat 1965-ben tűzte műsorára a Vígszínház.
Ungvári Tamás az MTI-nek elmondta: mintegy 140 darabot fordított le eddig különböző nyelvekből, ezért a válogatás szempontját nehéz volt meghatározni. Tíz kötet jelenik meg, műfaj szerint egybegyűjtve a drámákat. A sorozat első részeként Arthur Miller eddig le nem fordított darabja, az Üvegcserepek jelent meg, a másodikban viszont történeti gyűjteményt állítottak össze, Arthur Millertől Tennessee Williamsig.
A válogatás szempontját az utószóban árulja el a fordító, amelyben annak történetét írja le, hogy miként került huszonévesen a Nemzeti Színház "sztárfordítói" közé, hogyan találkozott Brechttel és Arthur Millerrel. "Az utószó sztorija egy épülő fordítói életműnek" - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy ezeknek a lépcsőfokoknak a bemutatása adta a válogatás szempontját.
Az utószó magyar színháztörténeti áttekintést ad a darabokhoz kapcsolódva: a legemlékezetesebb alakításokról, meghatározó pillanatokról mesél, fotókkal is felidézve a legnagyobb színművészek korszakos szerepeit.
Ungvári Tamás az MTI-nek arról beszélt, hogy élete csúcsa az a harmincéves kora előtti történet, amikor Az ügynök halála próbáján a főhőst alakító Tímár József odamordult Kállai Ferencre és Kálmán Györgyre, és azt mondta: egyetlenegy szó változtatást nem engedek, mert ez a fiú legalább úgy tud magyarul, mint Illyés Gyula. "Ez nem volt igaz, de így lehetett fegyelmezni a kis fiatal rakoncátlanokat" - idézte fel a fordító az 1959-ben bemutatott darab próbáit.
Mint mondta, mind a négy darab külön-külön büszkesége, az azokat játszó színészek miatt is: Várkonyi Zoltán, Darvas Iván, Tomanek Nándor, Bessenyei Ferenc, Tímár József, Kállai Ferenc, Psota Irén, Latinovits Zoltán szerepelt az általa fordított darabokban. "Ezek a színészek már nem élnek, de úgy képzelem az ő hangjuk benne van ezekben a szövegekben, hiszen a színházi előadás születésekor együtt dolgoztunk ezeken. A most megjelent könyvben benne van a teljes magyar színészet befolyása a szövegre" - fogalmazott.
Ungvári Tamás elmondta: ezeket a szerzőket ő honosította, Dürrenmattról és Arthur Millerről sem igen tudták még, hogy kicsoda. "Csak Várkonyi Zoltán - aki több nyelven beszélt, utazott - tudta, ki Miller, hiszen bemutatta Édes fiaim című darabját" - fűzte hozzá.
Kitért arra is, hogy könyv formában magyarul először jelenik meg A tetovált rózsa című darab, amelynek főszerepét Psota Irén játszotta Vámos László rendezésében a Madách Színházban.
A tetovált rózsa azért került a kötetbe, mert újrafelfedezésre váró műnek tartja, és mert a könyvbe különböző témájú darabokat válogattak. Egy kötetbe fogva jelenik meg a tragikus Miller, az epikus Brecht, az ironikus Dürrenmatt és a szentimentális Tennessee Williams - sorolta Ungvári Tamás.
A sorozat következő nyolc - négy-négy darabot tartalmazó kötetében - könnyű komédiák, például a Páratlan páros is helyet kap, amelynek 20 év alatt 900 előadása volt. Emellett érdekességek, köztük Jean-Paul Sartre egyik legjobb darabja, a Piszkos kezek című mű, amelyet Magyarországon betiltottak, csak Újvidéken játszottak.
Ungvári Tamás szólt arról is, hogy fiókjában három lefordított mű, új Broadway-darab vár bemutatásra, ezekre többen jelentkeztek már.
A könyvhétre jelenik meg A szépség születése című műve. "Kiegészített kézi esztétika, szép-tan, amely az első részében a művészet és a valóság viszonyát tárgyalja, a másodikban pedig a retorikát, az előadását annak, amit a valóságból a művészet kiszab" - fogalmazott, hozzáfűzve, hogy a könyvben benne van mindaz, amit megtanult a művészetek természetéről.
A színművészet jelenlegi helyzetéről szólva elmondta: a színházak mindig jó helyzetben vannak, amikor az állam támogatja őket, és mindig nehéz helyzetben vannak, amikor nem. "Jó helyzetben vannak, amikor nem erőszakolnak rájuk direktorokat, csakúgy önkényesen" - mutatott rá.
Ungvári Tamás szerint a színházi szakma megosztott, és ez is sok kárt okoz a színházművészetnek. "Előbb utóbb ez ki fog egyenlítődni, mert rengeteg a tehetség, mérhetetlenül jók a színházak, nagyszerű igazgatógárdával" - fogalmazott az író, műfordító.
