A darab történetének helyszíne egy székely falu valahol egy bányavidéken. A trilógia harmadik részében a korábbi művekben sokat emlegetett plébános és az ő különös szeretője körül forog a történet. A kívülálló hős ezúttal Márton, akit a pap a nevelt fiaként emleget és, aki szobrokat farag, verseket ír és arról ábrándozik, hogy majd kiszakad innen, máshol próbál szerencsét. A pap szerepében Kaszás Gergő, házvezetőnőjeként Bozó Andrea, a tanító szerepében Tóth József, annak lányaként Eke Angéla látható, Márton szerepét pedig Márkus Sándor alakítja. A látvány Cziegler Balázs munkája, az előadás dramaturgja Lőkös Ildikó.
A színház MTI-hez eljuttatott közleménye Radnóti Zsuzsát idézi: a dramaturg azt a kérdést veti fel, hogy mitől lett olyan jelentős ez a trilógia. Szavai szerint azért, mert bátor, szókimondó és traumatikus problémákba nyúl bele. "Így szembesít azzal, hogy mi van az egyre virulensebb szélsőjobbal, a román-magyar viszonnyal, az egyházakkal. A valóságból indul el és a valóságból röppen föl egy költői világba."
Székely Csaba trilógiájának első darabja, a Bányavirág a Színházi Dramaturgok Céhe, majd a Színházi Kritikusok Céhe szerint is az évad legjobb drámája lett, a szerző megkapta érte a Szép Ernő-jutalmat. A feketehumorral átszőtt drámát a marosvásárhelyi Yorick Stúdió és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata közös produkcióként tűzte elsőként műsorra Sebestyén Aba rendezésében. Magyarországon Csizmadia Tibor állította először színpadra a darabot a Pinceszínházban, később a Nemzeti Színház is bemutatta a művet.
A második darabot, a Bányavakságot is bemutatták már Marosvásárhelyen és Csizmadia Tibor rendezésében is a Szkénében. A trilógia harmadik darabja, a Bányavíz az Örkény István Színház drámapályázatát nyerte meg. A három drámát a Magvető Kiadó is megjelentette egy kötetben Bányavidék címmel.