Az erdélyi művész - akinek a komédia már az ötödik rendezése Szegeden - a darab főpróbájának szünetében az MTI-nek elmondta, hogy beleszeretett a Csokonai-műbe, amely 1799-ben iskolai színjátszás okán a legenda szerint egyetlen éjszaka alatt született.

A rendező szerint a vígjáték története, szerkezete és nyelvezete ma már abszurdnak számít. A műben önmagában is meglévő groteszk elemek miatt játékformául ezért a commedia dell'arte műfaját választotta. Így az előadásba beleférnek a mai utalások, összhangban Csokonai szellemével. A szerző az akkori híreket felhasználva küldött a kultúra és a szubkultúra viszonyát megjelenítő fricskákat a nézők felé.

A boltbelsőt idéző díszletek között nagyon erős karakterek tűnnek föl a múlt jelmezeiben - rizsparókában és a kor divatjának megfelelő ruhában - ugyanakkor minduntalan "kidudorodik" a ma ilyen-olyan utalásokkal - közölte Keresztes Attila.

A vénasszonyról és a neki a pénzéért udvarló két fiatalemberről szóló történet az emberi esendőségről mesél, a közönség azon nevethet, hogyan esnek a szereplők saját csapdájukba - fogalmazott a művész.

A rendező elárulta, hogy a közös munka eredményeként megszülető darabhoz a teljes szabadságot élvező színészek is sokat tettek hozzá a próbafolyamat improvizációi közben kitalált poénokkal.

Keresztes Attila a művet korábban megrendezte a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. Annak az előadásnak a kritikáját itt olvashatják