"Nekem ez rendkívüli esemény, mert bár külföldön már több hasonló esemény volt, itthon még soha nem mutattuk be a kompozícióimat" - írta az MTI-hez eljuttatott levelében Fischer Iván.
2012-ben például Brugge-ben játszották a Budapesten is elhangzó Tsuchigumo című darabot. Tsuchigumo eredetileg a japán no színház közismert darabja, hőse egy misztikus, pókszerű teremtmény. A hagyományos no előadás szövegét Fischer Iván adaptálta az operához, hatnyelvű librettót formálva az anyagból.
A koncert első felében a karmester régebbi darabjait adják elő a Budapesti Fesztiválzenekar muzsikusai. A műsorban megszólal még a Fanfár, a Shudh Sarang szextett, a Spinoza Vertalingen (Spinoza fordítások), a La Malinconia (A melankólia) és a Zigeunerlied (Cigánydal). Az estet A Vörös Tehén zárja.
Fischer Ivánt negyed százada nem hagyja nyugodni a gondolat, hogy ez utóbbi műnek el kell készülnie.
"Többször nekiláttam, abbahagytam, míg végül az segített, hogy Tiszaeszlár aktuális lett. Felbukkannak ugyanazok a reflexek, sztereotípiák, érvekre nem hallgató előítéletek, mintha újra ott lehetnénk 1883-ban, a nyíregyházi Veres Tehén fogadóban" - írta,
A keletkezéstörténethez hozzátartozik, hogy az első inspirációt barátja, Erdély Miklós 1981-ben készült Verzió című, a tiszaeszlári perről szóló filmje adta.
"Azt terveztük, hogy erről a témáról közös operát írunk. Sokat voltam külföldön, halogattam a munkát, ami megbocsáthatatlan volt, mert Erdély Miklós 1986-ban meghalt" - tette hozzá.
Az opera témája nem maga a per, hanem a Krúdy Gyula által lélektani rejtélynek nevezett szituáció: hogyan nyerhették meg a koncepciós per kiforralói koronatanúnak a 13 éves Scharf Móricot.
A prózai részek elsősorban idézetek Krúdy Gyula A tiszaeszlári Solymosi Eszter című regényéből. Az operát Ascher Tamás rendezi, a ruhákat Szakács Györgyi tervezte. Krúdyt Gyabronka József, Kossuthot Cser Krisztián, Scharf Móricot Kovács Jonatán személyesíti meg.
"Nem vagyok modern zeneszerző, ne várjanak modern zenét. Előadóként mindenféle zene kavarog a fejemben. Hasonlónak érzem magam azokhoz a képzőművészekhez, akik montázsokat raknak össze mindabból, amit az utcán felszednek" - véli munkájáról az alkotó.
Kedd este a Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendje lovagi fokozatát veszi át a francia nagykövettől Fischer Iván Budapesten. Ezzel a kitüntetéssel a francia kulturális tárca azoknak a munkáját ismeri el, akik alkotásaikkal, tevékenységükkel maradandót tettek művészeti és irodalmi téren, valamint hozzájárultak a francia kultúra és művészet széles körű megismertetéséhez hazájukban, vagy erősítették a két ország közötti művészeti kapcsolatokat.
A Művészeti és Irodalmi Rend kitüntetését 1957-ben hozta létre a francia állam.