A Danton halálát Alföldi Róbert rendezésében láthatja a közönség - olvasható a színház az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

A fiatalon elhunyt német drámaíró, Georg Büchner születésének 200. évfordulója alkalmából színre vitt darab címszerepét a társulat új tagja, Stohl András játssza, mellette László Zsolt, Csőre Gábor, Varju Kálmán, Józan László, Hevér Gábor, Mészáros Máté, Bata Éva, Járó Zsuzsa és Réti Adrienn szerepel az előadásban.

Mint írták, a Danton halála döbbenetes erejű kiáltvány az emberi jogokról, a francia forradalom vészkorszakából, abból az időből, amikor még az örökéletűnek hitt törvények és emberi kapcsolatok is átfogalmazódhattak egyik napról a másikra.

A közleményben Büchner menyasszonyának írt, a darabról szóló sorait idézik: "A forradalom történetét tanulmányoztam. Úgy éreztem, valósággal megsemmisít a történelem iszonyú fatalizmusa. Az emberi természetben szörnyű egyformaságot találok, az emberi viszonyokban elháríthatatlan hatalmat, amely mindenkinek megadatott, és nem adatott meg senkinek. Az egyes ember csak hab a hullámon, a nagyság puszta véletlen, a lángész hatalma bábjáték, nevetséges küzdelem a vastörvénnyel, melyet felismerni a legfőbb dolog, de úrrá lenni rajta képtelenség".

Az álomkommandó című darabot Szász János állítja színpadra. Sütő András drámája vallomás a színházról, a művészet erejéről, hivatásról és erkölcsről egy kockázatos történelmi helyzetben. Az előadás főbb szerepeiben Fesztbaum Bélát, Hegedűs D. Gézát, Lukács Sándort és a Vígszínház két fiatal művészét, Tornyi Ildikót és Molnár Áront láthatja a közönség.

Sütő András 1986-ban írt, sok éven át betiltott drámája az elmúlt évtizedek magyar irodalmának egyik legeredetibb írása. A két idősíkban játszódó darabban egymásra vetül a nyolcvanas évek romániai diktatúrája és az auschwitzi haláltábor rettenete.

A Vígszínház mutatta be először a darabot 1987-ben Sík Ferenc rendezésében. Ebben a csaknem 25 évvel ezelőtti produkcióban játszott Lukács Sándor, aki a mostani előadásban is színpadra lép.

"Talán nem önáltatás, hogy drámám időszerűsége nem múlt el létrejöttének történelmi idejével. Nem múlhatott el, mert a mindennapos jelenség - mint például az emberi szabadság lábbal tiprása - nem föltétlenül napi jelenség. Mi több: korszakok jönnek és mennek - a megaláztatás pedig marad, a sovén gyűlölet tartósan garázdálkodik. Meddig vajon? Az álomkommandó erre a kérdésre is választ keres kényszerű megalkuvások, véres lázadások, álmok és remények örök hullámzásában" - idézik a közleményben Sütő András szavait.