Az előadás, amely a Független Thália Projekt keretében látható, Nádasdy Ádám fordításának és a rendező, Máthé Zsolt dalszövegeinek felhasználásával készült.

"A mi erdőnkben Puck helyett Árpi az úr, és Gershwin zenéje a varázslat. Ki ide belép, hat szólamban dúdolja a Bú-rapszódiát, anélkül, hogy tudna róla, és bizony menekülnie kell, ha egy Legendás Lény ugrik elő egy fa mögül. Szent Iván éjjelén az erdő mégis zsúfolásig tele szerelmesekkel, megbokrosodott szellemekkel, szűkített akkordokkal. És megjelennek a Láthatóságiak is, hogy titokban elkészítsék heveny színielőadásukat a herceg lakodalmára. Klasszikusok rendhagyóan" – áll az előadás ajánlójában.

A darab Shakespeare Szentivánéji álom című klasszikusának feldolgozása. A cselekmény Oberon és Titánia viszályára, a négy szerelmes viszontagságaira és a Mesteremberek (Láthatóságiak) történetére és előadására összpontosít. Gershwin munkásságából az F-dúr zongoraverseny, a Bú-rapszódia, prelűdök, és dalok (Fascinating Rhythm, Oh, Lady Be Good, Summertime, I Got Rhythm) témái szövik át az előadást zongorán, hatszólamú kórusban, vagy akár koreai orrsípon.

Színházi szempontból a fő motívum a zenei vezető és a mesebeli varázsló szellem személyének összekapcsolódása. Kákonyi Árpád virtuóz zongorista, végzett zeneszerző és teoretikus, az Örkény Színház zenei vezetője, emellett pedig nem okoz neki gondot prózailag megnyilvánulni a színpadon.

Játsszák a Baróthy Angyalai: Kákonyi Árpád, Murányi Márti, Szathmáry Judit, Tasnádi Bence, Rétfalvi Tamás, Czupi Dániel, Szabó József.

***

Jurányi Latte – Máthé Zsolt

– *A 2009-ben rendezett dalested címe, a Baróthy Angyalai ma már az előadásaid létrehozóinak megjelöléseként szolgál. Honnan jött ez a név?*

*Máthé Zsolt:* A 2009-es Krízis-dalestet még az osztálytársaimmal, az AlkalMáté Trupp rendhagyó előadásaként rendeztem meg, aztán szerettem volna ezt a dalestes dolgot folytatni, és ehhez kellett találni egy nevet. Baróti Lajos a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt az ötvenes években és az egyik haverom nagybátyja a baró helyett mindig azt mondta: „ez Baróti Lajos”. Más társaságokban később engem kezdtek el így hívni, mert én voltam az a srác, aki mindenre azt mondta, hogy ez Baróti Lajos. Vannak, akik mai napig Baróthynak hívnak, tulajdonképpen a becenevemmé vált. A Charlie angyalai film után pedig megszületett a Baróthy Angyalai, ami remélem, ma már érvényes név tud lenni.

– *Minden egyes rendezésedben kulcsszerepet játszik a zene.*

*Máthé Zsolt:* A zene rendkívül sokféle kísérletezésre ad lehetőséget. Mikor a Zeneakadémián tanítottam, volt egy olyan ötletem, hogy írjunk át egy szappanoperát operává. A kísérlet lényege az volt, hogy a lehető legtermészetesebben viselkedjenek az előadók, és ne az operai színjátszás széles gesztusait, hanem átlagembereket lássak viszont a színpadon. Ráadásul az operaéneklésben a szöveg csak másodlagos, nem muszáj értened – elég, ha elolvasod az ismertetőszöveget – nekem azonban arra van igényem, hogy értsem, miről beszélnek. Áriázzon úgy az előadó, mintha a Jóbarátok kanapéján ülne és nyomná a poénokat egymásután. Ebből a kísérletből végül született is egy előadás a HOPParttal.

– *November 6-án mutatják be a Láthatóságiak – Kis szenitvánéji zene című Shakespeare feldolgozásod. Kik ezek a Láthatóságiak?*

*Máthé Zsolt:* Ők a Mesteremberek, akik mint a kukások, vagy a helyszínbiztosítók láthatósági mellényt viselnek. Amatőr kifliben szorosan egymás mellett állva elkezdenek próbálni valamit, de teljesen kétséges, hogy egyáltalán van-e értelme.

– *Kik a Láthatóságiak Baróthy Angyalai?*

*Máthé Zsolt:* Murányi Márta és Szathmáry Judit operaénekesek, Rétfalvi Tamás és Tasnádi Bence pedig fiatal pályakezdők. Mindannyian kaptak már nagyobb feladatot a színházukban, ahol játszanak, most azonban arra kapnak lehetőséget, hogy még sokoldalúbban megmutathassák magukat: Márti és Judit színészként, Bence és Tomi pedig zeneileg, hiszen itt hat szólamban kell Gerswhint énekelni, ami komoly feladat. Czupi Dániel bábszínész, aki ennek az egész formának, hogy díszlet és jelmez híján, szinte a semmiből, egyszerű kellékekkel kell kifejezni, a mestere. Korábban már dolgoztam együtt Danival, s akkor kiderült, hogy zenei képzettsége is alkalmassá teszi, hogy egy ilyenfajta előadásban részt vegyen. Aztán Szabó József zenét tanít, énekel és igazi műkedvelő színész, aki nem arra tette fel az életét, hogy kőszínházakban játsszon, hanem eljár workshopokra, és attól sem retten vissza, hogy létrehozzon magának egy egyszemélyes estet. Végül pedig, aki az egésznek az origója, Kákonyi Árpád zeneszerző, aki amellett, hogy rengeteg zenei stílushoz ért, a színpadi szereplést sem utasítja vissza. Nagyon jó karakter. Nálunk ő Puck, a zenei vezető, aki alá az összes szólam és hangszer tartozik. A Láthatóságiakban a zene a varázslat, az erdő pedig, amiben ez a zene történik.