A győri Vaskakas Bábszínház Csillagszedő Márió című előadásával kezdetét vette az idei szemle fesztiválprogramja. Halál, válás, szerelem. Mindig aktuális és mindig vitákat generáló témák. Mi az, ami a gyerekeknek megmutatható? A szakmai beszélgetésen résztvevők nagyjából egyetértettek abban, hogy a színpadon minden megmutatható, amiről a gyerekek beszélnek. A valódi kérdés inkább az, hogy milyen színházi formát választanak hozzá. A Csillagszedő Márió szimbolikus bábjai és történetmesélése lehetőséget adnak a nézőnek arra, hogy azonosuljanak, vagy dönthetnek úgy, hogy nem vonódnak be személyükkel a történetbe.
Az egyszerűsített bábok veszélye azonban, hogy nehezen beazonosíthatóak, talán egy „kategóriával nagyobb korosztály” számára befogadhatóbb ez a forma. Az alkotók szándéka szerint az előadás nagyóvódásoknak és kisiskolásoknak szól, akik sokkal könnyebben értelmezik a dolgokat, mint a felnőttek, akik túlbonyolítanak. A színészi játék, a darab zenei világa nagyon sokat tesz hozzá a látottakhoz.
Ez volt a legfőbb jellemzője a nap második előadásának is. Fabók Mariann nagyon precíz, virtuóz egyszemélyes vásári játékát „Kemény Henrik-i magasságokban” értékelték a zsűritagok. A székely népmesét a színész saját szája íze szerint mesélve, élővé tette, amely magával ragadta mind a gyerek, mind a felnőtt közönséget. Mariann ezen túlmenően is kiválóan kommunikált a kicsit „zsizsegő” közönséggel, mindig megtalálta a választ a gyerekek reakcióira. Az autentikus, tájnyelvi közlés tette még ezeken felül bravúrossá az előadást. A délutáni két előadás szintén hozott ma és mindenkor aktuális kérdéseket, illetve népmesét.
Az Állampolgári ismeretek angol darabot véve alapul, a mai Magyarországba átültetve feszegette a középiskolás és fiatal felnőtteket foglalkoztató kérdéseket a politikai radikalizmustól a kábítószerezésen keresztül a homoszexualitásig. Ennél a darabnál is felmerült a célközönség életkorának kérdése. A kivitelezés néhol túlságosan naturálisra sikerült, a stilizáltság ebben az esetben az emelkedettséget segítette volna. Azonban a darab attól válik ifjúsági előadássá, hogy hihetetlen erővel feszegeti a korosztály problémáit, melyet a színészek nagyszerű egyéni és összjátéka tesz sodró lendületűvé.
A kaposváriak Holnemvoltfa című előadása népmesei alapokból építkező családi színház. Sokat játszott darab Kaposváron, ami most került először nagyszínháztermi körülmények közé. Úgy tűnt, a nagyobb tér nem tett jót az előadásnak. A színészek ebben a közegben rátettek a játékra, „tolták” az előadást. Sok népmese összefűzése óhatatlanul magával hozta a narráció túlsúlyát, ami azonban nem vont le semmit a színészek színpadi jelenlétének értékéből. A mai előadásokban megtapasztalhattuk a gyerekekkel/nézőkkel folytatott kommunikáció különböző fajtáit, amiket lehet szeretni vagy nem szeretni, de a nap végén mindenki egyetértett abban, hogy a szerepek megformálása, a rendezői álmok színészi megvalósítása mind a négy előadásban példaértékű volt.