Kulcsár Noémi és Juhász Kata koreográfiái az elmúlt évtizedekben a művészetelméletben megélénkült, a testről szóló diskurzusba illeszkednek. Anélkül reflektálnak a testben való létezés, a testhez való viszonyunk (Juhász Kata), illetve a test okkal és céllal történő, tehát mindig is retorizált megmutatásának (Kulcsár Noémi) problémájára, hogy saját „mozgásnyelvükből” kilépnének. Ebben az értelemben mindkét koreográfia egy-egy testtanulmány: más-más összefüggésben teszi vizsgálat tárgyává a testet. Szakítanak azzal a klasszikus balettben gyökerező hagyománnyal, hogy a testet áttetsző médiumként, a táncost pedig – legalábbis a koreográfia univerzumán belül – a koreográfus intencióját végrehajtó, omnipotens, tökéletes természeti képződményként mutatják fel.
Juhász Kata body studies 3.0 című koreográfiájában kísérletet tesz a testhez – saját testünkhöz és a másik testéhez - való viszonyaink, valójában sémáink megfogalmazására, azért, hogy ezeket legalább átmenetileg félretegye és utat nyisson egy másik kérdésnek. Szóba hozható-e egyáltalán a test az erotika vagy a betegség-egészség diskurzusán kívül? Többirányú képzettségéből adódóan, orvosként és táncosként is foglalkoztatja, hogy megváltozik-e a testhez való viszonyunk, felülírhatóak-e a fenti sémáink, ha többet tudunk, beható ismeretekkel rendelkezünk a test működéséről? Közben óhatatlanul szembesül a kérdéssel, hogy képes-e a test „beszélni” saját magáról? Lényeges kérdés ez, mert elválaszthatatlan az identitástól és a metafizikától. Amikor a testünkről beszélünk, azt mondjuk, hogy „a lábam”, „a kezem”, vagyis ha a test a birtokunk, akkor hol van az „én”? Vajon mi mindenről kellene lemondanunk ahhoz, hogy betölthessük a testünket?
A Fülöp Viktor-ösztöndíjas Kulcsár Noémi Body Building című darabja a színpadi táncot és annak eszközeit (testek, fények, kosztümök) állítja szembe a testépítés fetisizmusának ugyancsak színpadi eszköztárával. Az előadás azonban nem a testépítésről akar beszélni, sokkal inkább a testkép felépítéséről, hiszen a táncban és a testépítő versenyeken egyaránt csak a színpadi eszközökkel megjelenített, paradox módon „ábrázolt” test létezik.
Body Studies 3.0. és Body Building – trailer
„A test élménye nem záródhat önmagába: saját testemet nem tudom önmagamnak prezentálni, nem tudom maradéktalanul birtokba venni, ebből viszont következik, hogyha kiteszem magam mások tekintetének, akkor eleve mássá válok, mint aki önmagamban lennék” - mondja Kulcsár Noémi koreográfus.