Szirtes Tamás igazgató a darabról tartott szerdai budapesti sajtótájékoztatón a prózai és a zenés előadások bemutatásának arányáról szólva arról beszélt, hogy a társulatnak van egy prózában erős része, akiknek feladatot kell adni, továbbá a Madách Színháznak komoly prózai és vígjátéki hagyománya van.

Mint mondta, nagyon régen játszott Feydeau-t a színház. A bohózat műfajának egyik legjelentősebb szerzőjeként beszélt az íróról. Kiemelte: egy jó bohózatnak szórakoztató a felszíne és mindig létezik egy karcos, erős mélyebb rétege. Egyszerre mulatságos és egyszerre kemény, ironikus. Az emberi álszentségekkel, hazugságokkal, a társadalmi hipokrízissel komolyan foglalkozik.

Szólt arról, hogy ezt a bohózatot az tette különösen vonzóvá számára, hogy Hamvai Kornél újra lefordította, átdolgozta, ezáltal mind nyelvében, szóhasználatában, mind karaktereiben modern hangot adott a darabnak.

Az igazgató elmondta: folyamatosan keresi az új alkotótársakat - mivel véleménye szerint egy színháznak mindig új és új szellemi inspirációra van szüksége - ezért Réthly Attilát kérte fel a darab megrendezésére. Mint mondta, várakozása szerint fergeteges, dinamikus, klasszikus, de a mának szóló vígjáték születik.

Réthly Attila, aki először dolgozik a társulattal, arról beszélt, hogy a Madách Színházban való rendezői jelenlét szerinte mindenkinek kihívás és ambícióként, vágyként is megjelenik.

"Feydeau a bohózat valaha élt legnagyobb mestere, a műfaj Bachja" - idézte a rendező az előadás Hamvai Kornél által írt ismertetőjét. Mint mondta, Hamvai Kornél fordításai közel hozzák a száz évvel ezelőtti történeteket is: úgy tűnik mintha az idő megállt volna, nem változott volna semmi, az emberi kapcsolatokban, legfőképp nő-férfi viszonylatban, mintha időtlen problémákkal találnánk szemközt magunkat.

A darabban "komoly férjek, bűbájos feleségek, ravasz szeretők és félszeg udvarlók észvesztve menekülnek egymás karjába és egymás karjából, hogy minden reményteli fordulattal egyre nagyobb bajba kerüljenek".

Az előadásban - amelyet január 31-én mutatnak be - Nagy Sándor, Pikali Gerda, Barabás Kiss Zoltán, Hujber Ferenc, Magyar Attila, Balogh Anna, Barát Attila, Székhelyi József, Pusztaszeri Kornél és Ekanem Bálint szerepel. A díszletet Csanádi Judit, a jelmezt Szűcs Edit tervezi, a zenei szerkesztő pedig Kocsák Tibor.