Decemberben három premiert tart a Miskolci Nemzeti Színház. A Kézről kézre című komédiát Keszég László állítja színpadra, a Sirályt Kiss Csaba, a Woyzecket pedig Béres Attila rendezésében láthatja a közönség.

A miskolci színházban december 7-én mutatják be az idei évad első Sirály előadását Kiss Csaba rendezésében. (A második Sirályt Rusznyák Gábor fogja rendezni a Csarnokban.) Egy héttel a bemutató előtt a Trigorint alakító Gyuriska János - váratlan műtétje miatt - nem tudja vállalni a további próbákat.

A színházban az ilyen egészségügyi vis major helyzeteket beugrással szokták megoldani, ha lehet, a társulat egy másik tagjával, ha nem, akkor vendéget hívnak más színházakból.
Mivel azon a hétvégén három bemutatója (Kézről kézre Woyzeck Sirály) lesz a színháznak, jelenleg nincs szabad színészünk, és az országos egyeztetésben sem találtunk olyant, akinek a próbák és az előadások időpontja is megfelelt volna. Ebben a kényszerhelyzetben Kiss Csaba rendező vállalta a beugrást saját darabjának egyik főszerepébe. A beugrást talán megkönnyíti, hogy Trigorin egy író és ilyen irányú tapasztalatai a rendezőnek is vannak József Attila-díjas drámaíróként. A beugrást nehezíti, hogy Kiss Csaba egyetemi évei óta nem játszott és az eddigi, közel nyolc hetes próbafolyamat munkáját kell egy hét alatt bepótolni.
„Külön öröm az, ha nem vendéggel, hanem a társulaton belül sikerül megoldani a helyettesítést, mert ez mindig összekovácsolja a társaságot” – mondja Kiss Csaba igazgató.

Az idei évad a Miskolci Nemzeti Színházban úgy tűnik, a beugrások időszaka. Kiss Csaba a negyedik rendező, akinek darabja segítségére kell sietnie. Először Szőcs Artur a Lili bárónő főszerepébe ugrott be, majd Keszég László A kopasz énekesnőbe Béres Attila pedig a My fair lady című musicalben helyettesítette a színészt.

A harmadik decemberi bemutató Miskolcon a Woyzeck lesz. Büchner drámáját december 8-án mutatja be a színház, Béres Attila rendezésében, Görög László főszereplésével. A próbák október végén kezdődtek a Játékszínben.

"Woyzeck a legkisebb emberi közös többszörös; bárki megnézi ezt a darabot, talál magában valamit belőle" – mondta Béres Attila, az előadás rendezője.

A darab több korabeli bűncselekmény peranyagait felhasználva egy féltékenységből elkövetett brutális gyilkosság történetét meséli el, de jóval több bűnügyi krónikánál: kegyetlen utazás az emberi lélek, a pusztító szerelem, a magány és a társadalmi kiszolgáltatottság legmélyebb rétegeibe.
A drámában a külvilágot, a társadalmi környezetet csupán néhány szereplővel teremti meg a szerző. Woyzeck szerelmét az idei évadtól Miskolcra szerződött Simkó Katalin, az Ezreddobost Simon Zoltán játssza. A katonatárs Andres szerepében Ódor Kristóf, a Doktor szerepében pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetemen frissen végzett Dénes Viktor látható. A Kapitányt Harsányi Attila alakítja.

Büchner darabja a színháztörténet egyik legtalányosabb szövege, hiszen nem maradt fenn a szerző által véglegesített, befejezett változat. Az összesen 48 megírt jelenetet minden színreállító kénytelen a maga szempontjai szerint sorrendbe állítani. A miskolci előadás szövegkönyve Kiss Csaba fordításából készült, amely a Woyzeck-töredékeket a maguk nyerseségében, az eredetihez való legteljesebb hűség igényével ülteti át magyarra.

A rendező Béres Attila, a Woyzeck szerepét alakító Görög László, és Harsányi Attila, aki a Kapitányt alakítja, valamint Kiss Csaba a fordító az alábbiakban mesél az előadásról, történetről, próbafolyamatról:

Béres Attila: „Nehéz próbafolyamatnak vagyunk kevéssel túl a közepén. Jó érzés, hogy egy ekkora színházban, mint a miskolci, ennyi bemutató, napi előadás és egyéb program mellett mindannyiunkban van még annyi lelkesedés, hogy közösen gondolkodva haladjunk lépésről lépésre egyre beljebb a történetben. Mivel szinte mindig mindenki színen van, a próbák során minden szereplőnek folyamatosan igénybe van véve a fizikai teherbírása, a kreativitása, a türelme. És Simonfi Adrienntől Molnár Sándor Tamáson keresztül Görög Lászlóig mindenki beleteszi azt, amit gondol a világról és a darabról. Megterhelő előadás lesz számukra, és jó értelemben véve talán a néző számára is. Woyzeck a legkisebb emberi közös többszörös; bárki megnézi ezt a darabot, talál magában valamit belőle.”

Görög László: „Az egyik legsajátosabb próbafolyamat, amiben részem volt. Tudom, hogy elemzéseket nem lehet sem próbálni, sem instruálni, pláne eljátszani, mégis nagyon nagy szükség van rá. Mert a jelenetek mozaikszerűek, nincs egy pillanat "felfutás" sem, hanem minden testi-lelki folyamat azonnal van, és adott ponttól adott pontig tart, majd jön a következő jelenet... Néha azt érzem, hogy ezt nem is lehet próbálni, csak nekifutni, lesz ami lesz, legfeljebb nem sikerül; azt érzem, hogy tudok aprólékosan gondolkodni, de nem tudok (nem lehet?) aprólékosan átélni. Nagyon várom, hogy egybe menjünk, azt hiszem sok mindenben fog segíteni. Ha nem: akkor nagy bajban vagyok.”

Béres Attila: „Nagyon foglalkoztat a gondolat, hogy hogyan tudom átadni azt a végtelenül bonyolult, miértekkel terhelt történetet, ami a Woyzeck. Mert bár az alapja tulajdonképpen egy egyszerű féltékenységi dráma, erre ráépül egy nagyon összetett jelzésrendszerű világ- és lélek-ábrázolás. Adott egy, a végletekig kizsákmányolt testű és szellemű ember, Woyzeck, akinek egész zavaros belső világa a körül forog szerintem, hogy van-e Isten, és ha van, akkor hogy lehet, hogy az emberiséget még nem törölte el végleg a Föld színéről. És az a társadalom, amely megjelenik körülötte a drámában, azt bizonyítja, hogy kérdése tökéletesen logikus.”

Görög László: „Számomra ennek a sokszor feldolgozhatatlan világnak a megértése, a megértésére való törekvés a legfontosabb ebben a történetben. Hiszen annyi buktató vesz minket körül, sokszor eltévedünk, és megbocsáthatatlan, feldolgozhatatlan dolgokat követünk el - látszólag logikus érvek mentén a lehető legkétségbeesettebb "megoldásokat" találjuk. És végül mindannyian egyedül maradunk a döntéseinkkel, amiket hozunk életünk folyamán.”

Béres Attila: „Woyzeck egy apró csavar egy őrült gépezetben, de mindaddig felszínen tudja tartani magát, amíg van egy biztos pont a világegyetemben, ami az övé. És ez a pont a családja, Marie és a gyerek. Ahogy ez a pont megszűnik, Woyzeck elpusztít mindent maga körül: megöli Marie-t, és ezáltal kizárja magát a társadalomból és az örök üdvösségből.”

Harsányi Attila: „Valahol olvastam egy történetet – de az is lehet, hogy csak hallottam -, hogy egy férfit halva találtak, két darab százas szöggel a fejében. Aztán kiderült, hogy nem gyilkosság áldozata lett, hanem megölte magát: beütötte a saját fejébe az első szöget, de nem halt meg. Ezért aztán belevert még egyet. Nekem ez jut eszembe erről a darabról, ez a köztes pillanat - az első szög után, a második előtt. Ez a Woyzeck.”

Kiss Csaba: „Az eredeti kézirat négy szöveg-változatot tartalmaz, pontosabban három egymásra épülő drámavázlatot, és még egy lapot, amelyen két sehova sem illeszkedő, különálló jelenet található – részben új, ismeretlen szereplőkkel. A szakirodalom által Gyilkosság-komplexumnak nevezett rész – vagyis a Marie és Woyzeck sétájától a leszúráson át a menekülésig tartó 8 jelenet – csak az első dráma-változatban szerepel; a gyilkosság, a tragédia kiteljesedése mindkét későbbi változatból hiányzik. Ezért a színpadi és olvasói változatok szükségszerűen ollózmányok, amelyek a 48 Woyzeck-jelenetet különböző rendszerek és koncepciók szerint próbálják egységes történetté, játszható szöveggé tenni. Nincs és nem is lehetséges végleges, a többieknél hűbb, teljesebb Woyzeck, hiszen minden változat rendezői, szerkesztői „erőszakot” jelent.”