Valló Péter az MTI-nek a darabválasztásról elmondta: úgy érezte, hogy nagyon régen játszottak ilyen fajta Ibsen-művet. A Katona József és az Örkény Színház is mutatott be ugyan Ibsen-darabot, de egyik sem ez a típusú dráma volt, amely magánéletiből nő közérzetivé.

Felidézte, hogy a Radnóti Színházban a kezdetekkor ez a hangvétel volt meghatározó, az Ibsen-, a Strindberg-, később a Csehov-művek fontos darabjai voltak a repertoárnak, és most időszerűnek érezte, hogy visszataláljanak ehhez a hanghoz.

"Úgy éreztem, hogy ez most már nagyon hiányzik, minden színház megint csak primer aktuálpolitizálással foglalkozik" - mondta. Hozzátette: Ibsen művei közül a Hedda Gablert érezte a legalkalmasabbnak arra, hogy ma megszólaljon Budapesten. "Mert ebben véltem föllelni azt a különös, fojtogató légkört, amit a közönség ismerősnek érezhet, amivel együtt tud haladni, ahogy nézi a történetet."

A rendező szerint az ember semmit sem változott, amióta a drámairodalomból ismerjük, így Ibsen kora óta sem, és az a fajta kapitalizmus sem lehetett kevésbé "szívmelengető", "emberközeli", mint ez a mai, amelyben élünk. Mint kifejtette, a szerző - miközben a darabban a társadalom működésére vonatkozó lesújtó véleménye is benne van - azt a folyamatot írja le, hogyan jut el egy fiatal ember addig, hogy egyáltalán ne lásson maga előtt semmilyen kiutat. "Még hogyha nem is ilyen tragikus végkifejlettel, sokan ismerősnek fogják érezni, magát a drámai folyamatot" - jegyezte meg Valló Péter.

Kiemelte: a Hedda Gabler alapvető remekműve az európai irodalomnak. Szeretné, ha például a diákok a tananyagban Ibsenhez érve eljöhetnének a színházba és láthatnák, milyen világban éltek akkor az emberek, mivel foglalkoztak, milyen ruhákban jártak, miközben a konfliktusok ugyanazok, mint ma. Hiszen a színházcsinálás része, hogy korrajzot, vizuális kultúrát is tanítson.

Arról is beszélt, hogy Hedda Gabler figuráját - amelyet női Hamletként is emlegetnek - sokféleképpen lehet értelmezni. Ő úgy döntött, hogy egy fiatal nőre bízza a címszerepet, Petrik Andreát választotta.

Petrik Andrea az MTI-nek elmondta: általában idősebb színésznőkre osztják ezt a szerepet, ezért meglepődött, amikor kiderült, hogy ezúttal ő fogja játszani. Mint mondta, jókor találkozott a szereppel, mert tud azokról a problémákról, helyzetekről beszélni, amelyekkel Hedda szembesül. Hedda alkalmatlan a kompromisszumokra, képtelen szabályok mentén élni az életét, ugyan meg akarja próbálni, csak nem tudja, mert öntörvényű, szabad ember, és ebbe bele is bukik a végén. Kétségbeesésében sokszor tesz olyat, aminek nem látja előre a következményét.

"A Hedda Gablert nagyon sokféleképpen lehet értelmezni, nincs egyetlen megfejtése" - mondta, hozzátéve, hogy az a szép a szerepben, hogy nem lehet "megcsinálni", készen lenni vele és eljátszani estéről estére. Ha tíz év múlva még játszaná, akkor is lenne olyan rétege, mondata, amelyet akkor fedezne föl.

Az előadásban Jörgen Tesman szerepében Adorjáni Bálint, Ejlert Lövborgként Pál András lép színpadra. Csomós Mari, Wéber Kata, Hirtling István és Martin Márta szintén szerepel a darabban.