Susán Ferenc elmondta: szülőföldjén, Nógrád megyében különösen nagy kultusza van a legtöbb országban bemutatott magyar mű, Az ember tragédiája szerzőjének, így a színházuk vezetése az író születésének 190. évfordulójától méltóképpen kívánt búcsúzni. Ezért tűzték műsorra a Madách-emlékév zárásaként színházalapítójuk, T. Pataki László művét, amelynek bemutatójára meghívták Madách Brazíliában élő leszármazottait is.
A Zenthe Ferenc Színház rendezője megjegyezte: ő maga, rendezőtársa, a darab szerzője és szereplői is mind nógrádiak, a téma az, amely egyetemes, akárcsak Madách örökérvényű műve, Az ember tragédiája.
A Kit szerettél, Ádám? ősbemutatóját január 22-én a magyar kultúra napján a Madách Stúdióban tartják, majd január 27-től az új teátrumnak otthont adó salgótarjáni József Attila Művelődési és Konferencia Központban játsszák a darabot, melynek társrendezője a Zenthe Ferenc Színház színésze, Máté Krisztián, szereplői pedig a Majtényi Annát alakító P. Kerner Edit és a Fráter Erzsébetet alakító Müller Zsófia.
P. Kerner Edit, a szerző özvegye az MTI-nek elmondta: férje negyven éven át írt Madách Imréről, és Szabó József püspök azon mondatára kezdett az író feleségének, Az ember tragédiája múzsájának rehabilitálásába, hogy „valakinek ki kellene deríteni az igazságot a ledérnek tartott Fráter Erzsébetről.” T. Pataki László saját kutatásai, valamint irodalomtörténészek legfrissebb eredményei nyomán írta meg a Fráter Erzsébetről, majd a Majtényi Annáról szóló monodrámáját, amelyeket P. Kerner Edit olvasószínházi előadásként külön-külön bemutatott már a Felvidéken és Erdélyben is. Ebből a két műből született az ősbemutató előtt álló dramatikus játék, amit szeretnének Kárpát-medence szerte közönség elé vinni.
A Madách-kutató Andor Csaba az MTI-nek elmondta: T. Pataki László műve rávilágít arra, hogy árnyaltan kell nézzük a szerző és múzsája szerelmi kapcsolatát, amely harmonikus házasságnak indult, és elsősorban külső körülmények, Madáchnak a szabadságharcot követő bebörtönzése és az anyós el nem fogadása miatt torkollott a 19. században még igen ritka válásba, sőt, tragédiába.