MacVedel a kalózkísértet

Az első februári premier a gyerekeké: 11-én Muszty Bea és Dobay András zenés mesejátékában MacVedellel, a kalózkísértettel ismerkedhetnek meg az érdeklődők.

"MacVedel, a 18. századi kalóz kivégzése után sem nyerhet nyugalmat: kísértetként bolyong a világban mindaddig, amíg jóvá nem teszi bűneit, vagyis összerabolt kincseit jótékony célra nem fordítja. Szerencséjére egy testvérpár, Orsi és Viki véletlenül megidézik őt egy lakótelepi gyerekszobában – a segítségükkel pedig a zord tengeri rabló karitatív tevékenysége furcsa fordulatot vesz. Mivel a pénze csak a mesében létezik, ezért a kapitány és újdonsült barátai más mesehősöknek kénytelenek felajánlani az aranyat; Piroska rokonai (és ellensége) azonban nem a várt módon reagál a felkínált lehetőségre…

A három jóbarát helyszínről helyszínre jár hát, és igazán nagyon igyekszik túladni a kincseken. A testvérpár (akár az összes többi, rendes testvérpár) folyton veszekszik, a kapitány (akár az összes többi, rendes kalóz) folyton dörmög, de hiába átlagosak ők, ha a környezet nem alkalmazkodik hozzájuk. Piroska nagymamája talán magát a farkast is elijesztené, anyukája sem éppen mesehőshöz méltón viselkedik, a farkas pedig minden képzeletet felülmúl. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy hogyan kerülnek a Vasorrú Banya közelébe…” - olvasható a produkció színlapján.

A főbb szerepekben Fazakas Gézát, Decsi Editet, Dobó Enikőt, Magyar Évát és Hajdú Melindát láthatja a közönség. Díszlettervező: Paráda Zsolt. Jelmez- és bábtervező: Michac Gábor. Zenei vezető: Károly Katalin. Dramaturg: Németh Virág. Az előadást Fige Attila rendezésében tekintheti meg a közönség.

Hosszú út az éjszakába

(egy darab a múlt csapásairól, könnyel és vérrel írva)

Három nappal később, február 14-én Zsótér Sándor első O’Neill-rendezésének bemutatója következik a Ruszt József Stúdióban.

"Eugene O’Neill egyik legismertebb, és egyben legszemélyesebb drámája látszólag vékony történetről szól: egy átlagosnak tűnő amerikai família egy napját mutatja be – melyről hamar kiderül, hogy egyben a család alkonyát is jelenti. Pedig ez a nap is csak úgy kezdődik, mint a többi: idillinek látszó családi reggelivel. A problémák, a szereplőkben megbúvó démonok azonban lassan felszínre bukkannak, és eljön a pillanat, amikor többé már nem lehet elnyomni őket… A viták vádaskodásokba, a veszekedések kilátástalan, vad háborúba torkollnak; az apa, az anya és a két fiú pedig egyedül találják magukat önmagukkal."

"A szerző végrendeletében kikötötte, hogy színdarabját csak halála után 25 évvel vihetik színpadra. Bár kérését az utókor nem tisztelte, életének ismeretében egyértelműnek látszik, miért döntött így: a Hosszú út az éjszakába az egyik legvallomásosabb, legerősebben önéletrajzi ihletésű mű, mellyel az irodalomtörténet valaha találkozott. A szereplők O’Neill családjának pontos mását adják, kezdve a színészként megbukott apával, a züllött, iszákos testvéren át a beteg fiúig (az író saját alteregója), hogy végül eljussunk a morfinista, lassan megbomló elméjű édesanyához" – olvasható az előadás színlapján.

Az Hosszú út az éjszakába című előadásban Trokán Nóra, Kőszegi Ákos, Orth Péter, Porogi Ádám és Kertész Kata lép színpadra. Díszlettervező: Ambrus Mária. Jelmeztervező: Benedek Mari. Dramaturg: Ungár Júlia. A darabot Ambrus Mária és Zsótér Sándor fordításában mutatják be.

A kétfejű fenevad

A februári bemutatósorozatot Weöres Sándor A kétfejű fenevad című színműve zárja Koltai M. Gábor rendezésében.

"Weöres Sándor drámája azt a kritikus időszakot mutatja be, amikor Magyarország a török és az osztrák hatalom közé szorult: a történelem kereke forog, szinte követhetetlenül változik, mikor ki kerül előnyösebb helyzetbe. Ebben a zűrzavaros korban kellene boldogulniuk a kevésbé fontos, az eseményekkel csupán csak sodródó kis embereknek. A magyarok nem tudják, melyik fél felé kellene fordulni, minden erkölcsi és etikai törvény viszonylagossá válik a túlélés fényében. Főszereplőnk, Ambrus csak a menekülést ismeri. Egyik helyről a másikra kell szöknie az évek során, egyik női szoknyától a másik mögé bújnia, hogy életben maradhasson.

Weöres darabja szatirikusan és humorosan mutatja be ezt a történelmi panoptikumot, amelynek középpontjában olyan figurák állnak, akiknek újra és újra ki kell fordítaniuk magukat, csupán azért, hogy biztosra vehessék, a következő nap is felébrednek majd. De felismerhető marad-e még ennyi pálfordulás után az ember maga? Mi marad Ambrusból és a többiekből, miután már számtalanszor újrahajtogatták magukat? A szereplők életét hit, világnézet, nemzetiségváltások fonják körül, és bizonyítják, mennyire simulékony és alkalmazkodó is az ember, ha a túlélési ösztön van a vezetőülésben.

A szerző nevetve kalauzolja át szereplőit történelmi tablóján, abszurdnál abszurdabb szituációkon keresztül: szerelem, háború, királykisasszony, török szultán, színház – ám mindezt átszövi Weöres ízes iróniája, ami a történelemszemlélet közvetlenségéből fakad. Ezzel egy igen különleges előadás kerülhet színpadra, amiben nem csak az derül mi is az igazi Kétfejű fenevad, hanem az is, hogy hány fejű fenevad maga az ember” - olvasható a produkció színlapján.

A főbb szerepekben Szemenyei János, Téby Zita, Dunai Tamás, Körtvélyessy Zsolt és Bognár Gyöngyvér lépnek színpadra. Díszlet- és jelmeztervező: Vereckei Rita. Dramaturg: Németh Virág és Sediánszky Nóra.