A Miskolci Nemzeti Színház és a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem közös szervezésében létrejött fesztivál elérte legfontosabb célját: Európa több pontjáról érkező fiatalok találkozhattak egymással, egymás munkáival, új színházi formákkal és gondolkodásmódokkal. Táncszínház, kortárs opera és hagyományos prózai előadás egyaránt szerepelt a programban, idén pedig különös hangsúlyt fektettek a élőzenés színházi produkciókra.

Nagy találkozásoknak lehettek a szemtanúi a színház összes játszóhelyén, nem is beszélve a kötetlen szakmai beszélgetésekről és a hajnalig tartó bulikról.

A miskolci közönség egészen különleges műsorból válogathatott. A fesztivál nyitóelőadása, a Mindennek ellenére címet viselő táncos produkció a messzi Vilniusból érkezett, a mozgásszínházi elemeket alkalmazó Operculum – A haza keresése pedig egy német-lengyel koprodukció.

Hatalmas sikernek örvendett a Bukarestből érkező angol (és olykor magyar) nyelvű Kopasz énekesnő is, ahogy a prágai hallgatók Háború című megrázó alkotása is. Igazi különlegesség volt a Lukrécia meggyalázása című Britten-opera, melyet a varsói diákok hoztak el Miskolcra – hatalmas érdeklődés követte, zsúfolásig megtelt a Festőtár.

Magyar részről népszerű volt a Színház- és Filmművészeti Egyetemről érkező, a negyedéves színészek által előadott Hamlet (rendező: Zsótér Sándor) és Vérnász is (rendező: Horváth Csaba), melyek szintén zsúfolásig telt házakkal mentek.

Nagy sikerrel ment le kétszer a különleges térben játszódó Rómeó és Júlia is (rendező: Rusznyák Gábor), melyet a harmadéves kaposvári színészhallgatók dolgoztak fel. A fesztivál záróakkordja pedig a Don Juan Project volt, egy tudományos-fantasztikus lázálom, melyben Mozart-áriák mellett zeneszerző szakos hallgatók munkáit is hallhattuk operista növendékek előadásában (rendező: Almási-Tóth András).

A fesztivál ideje alatt a vendégek megtekinthették a színház saját produkcióit is – a miskolci Kopasz énekesnő mellett választhattak a Sirály és a Másiksirály a Don Giovanni és a Woyzeck között.

Az előadások mellett pedig számtalan kísérőprogram is szerepelt még a fesztivál műsorában. Három nap, három workshop: Szabó Mónika, Katona Gábor, Soós Attila és Widder Kristóf is tartottak tréningeket, melyeken részt vehettek a fesztivál vendégei, és melyek eredményeiről a szombati workshop bemutatókon számolhattak be a hallgatók. Kovács Bálint beszélgetett Tasnádi Istvánnal a magyar dráma helyzetéről és a szöveg szerepéről a kortárs magyar színházban. A Magyar Képzőművészeti Egyetem látványtervező mesterszakos hallgatóinak munkáiból kiállítás nyílt az első emeleti társalgóban – a téma III. Richárd volt, született díszlet- és bábterv is.

Koncerteket is tartottak – a kaposvári harmadévesek Jónás Tamás megzenésített verseiből állították össze Lassuló zuhanás című koncertjüket, Copland Emily Dickinson 12 verse című művét adták elő a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói, valamint Színes hangok címmel a színház zenekarának saját, keleti témákat feldolgozó koncertjét is meghallgathatták az érdeklődők.

Idén összetett tudósítások is születtek a fesztiválról. Az előadások egy részét élőben közvetítették az Interneten, készült blog a Színház- és Filmművészeti Egyetem dramaturg, valamint videóbeszámolók a filmes tanszék hallgatóitól.

A szervezők reményei szerint elérték a kitűzött célt, hogy betekintést nyújtsanak Európa fiatal színházcsinálóinak munkásságába, hiszen ők azok, akik meghatározhatják a jövő színházművészetét. A formabontó vizsgaelőadásokra több mint ezren voltak kíváncsiak Miskolcon, és a kísérőprogramokra is nagy volt az érdeklődés.

Miskolci SZEM'14 - 3. nap

Az első két SZEM fesztivál tanulságait figyelembe véve már szervezik a jövő évi fesztivált is – újra vendégül látják majd Európa színművészeti egyetemeit Miskolcon.