Weöres Sándor játéka az évad drámája Miskolcon. A színházban egész éves programsorozat keretében meghívott előadásokkal, koncertekkel, színjátszóversennyel és kiállításokkal hozzák közelebb Weöres költészetét a miskolci közönséghez.

A Holdbeli csónakosról Keszég László, az előadás rendezője mesélt.

► Mitől különleges élmény Weöres mesejátéka a mai nézők számára?

*Keszég László*: A Holdbeli csónakos egy huszonnyolc éves, lánglelkű zseni műve. A szerző fiatal volt még, amikor írta, de már nagyon sokat olvasott a színházról, és tisztában volt a színpad törvényszerűségeivel. Ugyanakkor nagyon sok gyerekversének csírája is fellelhető a szövegben, a később kiteljesedő költő összes eszköze megmutatkozik. A darab egyszerre gyönyörű szerelmi történet és a felnőtté válás útjának bemutatása. A két szerelmes próbatételek során át jut el a felismerésig, hogy egymásnak vannak teremtve. Sokszor jut eszembe róla A varázsfuvola, hiszen ott is próbatételek sorozatával találkozunk, és ott sincs igazán negatív, pusztító erő, ami a szereplők végleges megsemmisítésére törekedne, hanem inkább nehézségekről van szó, amiken mindenkinek túl kell esni. A Holdbeli csónakosban is ott az irigység, vagy a fájdalomban gyökerező bosszúszomj, amivel a fiataloknak szembe kell nézniük, amit le kell győzniük. Számomra arról szól ez a darab, hogy milyen nehéz felnőtté válni, de milyen csodálatos is, főként így, hogy az út végén ott vár rájuk a beteljesülő szerelem.

► A zene az előadás egyik fontos eleme. Hogy dolgoztok együtt a zeneszerzővel?

*Keszég László*: Márkos Albert ír új, eredeti zenét a darabhoz, amelyben eleve nagyon sok dal van. Eklektikusan közelítünk az előadás zenei világához, sokféle forrásból táplálkozunk, népzenéből, klasszikus zenéből, popzenéből... Különleges lehetőség, hogy élő zenét használhatunk, egy vonóskvartett fog közreműködni a színpadon. A zenei réteget is ez fogja egységesíteni, ez a négyhangszeres forma, amelyben majd előadják.
Ugyanezt, a zenében keresett emelkedett stilizációt tartottuk szem előtt a tér és a jelmezek kialakítása során is – díszlettervező: Cziegler Balázs, jelmeztervező: Berzsenyi Krisztina. A jelmezekhez ősi motívumokat igyekeztünk felhasználni. Érdekes felfedezés volt számomra, hogy a globalizáció már régen is működött: egy-egy ősi ázsiai, sumér vagy afrikai motívum nagyon sok mindenben hasonlít.

► Gergye Krisztián dolgozik az előadás koreográfiáján.

*Keszég László*: Többször dolgoztam már együtt Krisztiánnal, rendezőként és színészként is, nagyon jól tudunk együttműködni. Ebben az előadásban nem a szó hagyományos értelmében vett táncokat, koreográfiát szeretnék, hanem – bizonyos helyeken – erős, felépített mozgást, fizikai cselekvéseket. Azt hiszem, hogy a színészek és Krisztián is élvezik az anyaggal és az egymással való találkozást. Igyekeztem úgy kiválasztani a munkatársaimat, hogy az összes elem végül egységet mutasson, mert a Holdbeli csónakos sokismeretlenes egyenlet, izgalmas és nehéz kihívás. Megjelenik benne az egész kozmosz.

► Kiknek ajánlanád a miskolci Holdbeli csónakost?

*Keszég László*: Mindenkinek. Annyira sokrétű, gazdagon értelmezhető mű... A mesei rétegét az egészen kis gyerekek is megértik, a költészet, a filozófia mélyrétegei pedig a fiatalok és a felnőttek számára nyújtanak igazi színházi élményt. Szó szerint családi színház ez, 7-től 97 éves korig bárkinek élvezetes.