„Egy igazi városfesztivált szeretnénk létrehozni, amelyben a kulturális programok mellett szerepe van az épített és természeti örökségnek, a gasztronómiának, a fürdőkultúrának, az installációkkal színesített városképnek is. Vajon miért volt valaha előkelő helye Budapestnek Európai kulturális turisztikai térképén? Mert az egységes városi hangulat hatni tudott. Egy érzelmekben gazdag, kicsit bohém, sajátosan kozmopolita, Nyugat-Európára emlékeztető, de a Balkán közelségének ízét is hordozó, gyönyörű fekvésű fővárosunk van. Ezt az összhatást szeretnénk megmutatni a tavaszi fesztiválon is” – magyarázta Káel Csaba, a Művészetek Palotája (Müpa) vezérigazgatója.

Az idén március 21. és április 6. között megrendezendő fesztivál hagyományosan inkább zenei, azon belül komolyzenei eseménysorozat, de egyre inkább igyekeznek más művészeti ágakat is bevonni, így az idei fesztiválon már komoly szerepet kap például a tánc- és a színházművészet is – mutatott rá Káel Csaba, hozzátéve, hogy a Budapest kulturális életében kiemelkedő szerepet játszó zene azért így is domináns pozícióban maradt a programban.

„Budapestnek egyre igényesebb, sok műfajra nyitott zenei közönsége a minőségi eseményeken igen jól érzékelhetően van jelen. Szerencsére egymás mellett létezik sok-sok réteg, akik között számunkra kiemelten fontos a legfiatalabbak érdeklődése, és bár kezdetben nem áll hozzájuk annyira közel a klasszikus zene, őket is szeretnénk elérni” – mondta Káel Csaba.

Tapasztalataik szerint bárki, aki vele születetten vagy ráismerve a zenei örömére, közel kerül hozzá, érdeklődése kapcsán a műfajok egyre szélesebb területét járja be, míg kialakul személyiségéhez legjobban kapcsolódó ízlése.

„Mi ebben a személyiség-fejlődési folyamatban kívánunk minőségi kínálat nyújtásával támpontokat, élményt és ismeretet nyújtani. Rájuk gondolva bővítettük a fesztivál zenei programját a dzsessz, a világzene és az igényes pop irányába, de szívesen mutatunk be kortárs műveket a klasszikus stílusok megújuló formációiból is, mint például Eötvös Péter legutóbbi művét, az opera műfaji megújításával kísérletező Paradise reloaded címűt. A zenei élet frissítését ugyanis minden lehetséges módon támogatni érdemes, nemcsak Budapesten, az egész világon, hiszen ez teszi lehetővé a műfajok kifejező erejének megújulását” - mondta a vezérigazgató, aki szerint a műfaji nyitással meg tudják szólítani a fővárosban tanuló hazai és külföldi egyetemistákat és a romkocsmák közönségét is.

Káel Csaba szerint a bécsi és prágai társfesztiválokkal való együttműködés többek között azért fontos, mert a távol-keleti és az amerikai vendégek számára Közép-Európa egy régiónak számít, így kooperálva könnyebben megcélozható például a japán, a kínai vagy a feljövőben lévő indiai középosztály is.

Hozzátette: a kulturális turizmus törzsközönsége és különösen a fesztivállátogatók nagyon igényes társaság, prémium szolgáltatásokra vágynak. Nemcsak a szűken vett kulturális programok nívója számít, hanem a meglátogatott program összképe is, hiszen az összhatást egy kellemetlen éttermi vagy épp taxis élmény egyaránt el tudja rontani.

„Ezért nagyon fontos partneri kapcsolatokat kiépíteni szállodákkal, éttermekkel, ebbe a fesztiválközösségbe bevonhatók például a fürdők vagy a vásárcsarnokok is. Tervezési szakaszban vannak ilyen programjaink és évente új belépőkkel szeretnénk a városfesztivál kínálatát bővíteni, de most, az új szervezési struktúra nyitó évében a fejlesztések első lépéseit tudjuk megtenni” – fejtegette Káel Csaba, hozzátéve, hogy a lehetőségek bővülése terén a további előremutató fejlemények is megjelennek.

Ilyenek például a programhoz csatlakozó kerületekkel tervezett együttműködés, a főváros már működő vagy fejleszthető szolgáltatásra alkalmas helyszíneinek stratégiai együttműködési terve, amelybe jól illeszkedik a Müpa mellé tervezett új kongresszusi központ is, hiszen – mint mondta – a kulturális és konferenciaturizmus kölcsönösen erősítik egymást.

„A fő feladat az, hogy azt az értéket, amit a kultúránk képvisel, jobban kiaknázzuk mind eszmei, mind gazdasági szempontból. Ehhez pedig a kulturális turizmus fejlesztése az egyik fontos kulcs. A cél az, hogy újra elismert helyet vívjunk ki magunknak Európa kulturális turisztikai térképén és ehhez a meglévő adottságaink – városkép, kultúra, emberi környezet, szolgáltatásaink – jelenleg kissé spontán, de igen gyors ütemben fejlődnek. A Müpa nemcsak résztvevője, de generálója is kíván lenni ennek a fejlesztési folyamatnak. Az eredmény nagy mértékben múlik azon, hogy a folyamat mekkora társadalmi támogatást kap. Persze nem Berlin, London vagy Párizs babérjaira kell törekedni, de Béccsel vagy Prágával igenis felvehetjük a versenyt” – fogalmazott.

Káel Csaba kiemelte a BTF szervezésének új, három pillérre épülő struktúráját, amelyben a Müpa az állami tulajdonú nagy kulturális intézményeket képviseli, a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK) a fővárosi érdekeltségű cégeket, színházakat, közterületeket koordinálja, míg a Magyar Turizmus Zrt. a turisztikai szempontokat képviseli és a fesztivál külföldi népszerűsítéséért felelős.

Hangsúlyozta: alapvető fontosságú, hogy a kormányzat négy évre előre biztosította a fesztivál költségvetését, hiszen a legtöbb előadóművésszel 2-3 évre előre fel kell venni a kapcsolatot, ha jó áron akarják szerződtetni.

„A last minute ajánlatok a fesztiválszervezésben pont fordítva vannak, mint a turizmusban: ezek a legdrágábbak, ha egyáltalán lehetségesek” – mondta, hozzátéve, hogy a fesztiválok közötti koprodukciók még hosszabb előkészítést igényelnek.

Káel Csaba utalt arra is, hogy idén az eddigieknél komolyabban fogják mérni a fesztivál adatait, a vendégek összetételét és hasonló mutatókat, mert a hosszú távú tervezéshez részletes információk kellenek. A tendenciák azonban csak középtávon lesznek kitapinthatók – tette hozzá.

A BTF felsorolhatatlanul gazdag kínálatából a világsztár előadók mellett Káel Csaba a magyar vonatkozású produkciókból emelt ki párat: Várkonyi Mátyás és Béres Attila Mata Hari című „kémoperájának” április 1-jei ősbemutatóját, amelynek különös aktualitást ad az első világháború kitörésének centenáriuma.

Megemlítette a németországi székhelyű orosz vizuális színház, a Derevo és a húsz éves Bozsik Yvette Társulat Pokoli bál című, Chagall és Gogol inspirálta közös munkájának március 22-i ősbemutatóját; a Közép-Európa Táncszínház Peregrinusok című darabjának április 2-i bemutatóját, amelyen három külföldet megjárt magyar alkotó egy-egy koreográfiáját jelenítik majd meg.

A vezérigazgató kiemelte még a Versailles-i Barokk Zenei Központ és a Müpa koprodukciójaként, a Purcell Kórus és az Orfeo Zenekar közreműködésével megvalósuló április 6-i Rameau-estet, amelyen a BTF egyik záróakkordjaként a francia zeneszerző 1745-ben keletkezett művét, a Polümnia ünnepeit mutatják be – Rameau kora óta most először.