► Miért pont színháztrailer? Hogyan jutottatok el ehhez a formához, aminek azért nagyon erős korlátai vannak (hossza, hogy a darab legjavát hozza vissza)? Mi inspirált ebben benneteket?

- Mi, a műhely tagjai mind nagyon fontosnak tartjuk a színházat, és a legesszenciálisabb fórumként tekintünk rá társadalmi vagy perszonális problémák analizálására. Motivációnk abból a szomorú tényből táplálkozik, hogy milyen szűk befogadói réteget érint, ráadásul általában azok látogatják a függetlenek előadásait, akiknek úgymond kevésbé lenne szükségük adott kérdések feltevésére és továbbgondolására. A trailer egy látványos, populáris és könnyen emészthető mozgóképi forma. Egy jó előadás és egy feszült, vagy dinamikus előzetes eredménye ideális esetben olyan befogadó rétegek megnyerését jelentheti, akik számára újdonság a független színházi terep.

► Mi a célja a vs.hu-s együttműködésnek?

- A VS-t egy minden szempontból színvonalas portálnak látjuk. Emellett velük jutottunk olyan konszenzusra, ami a közreműködő felek számára megfelelő. Egy komplex független színháztrailer rovat működtetésén dolgozunk közösen.

► Milyen kihívásokat nyújt számotokra, amikor filmes eszközökkel adtok vissza egy színházi folyamatot? (Most a régi – nekem dögunalmas – színházi közvetítések jutottak az eszembe, hogy mennyire nem adja vissza a hangulatát a darabnak, itt meg, gondolom, ez a cél és az eredmény.)

- Az előzetes egy becsapós műfaj. Leginkább a dramaturgiai kérdéseken van a hangsúly, ugyanis nem akarjuk félrevezetni a nézőt, aki a mi előzetesünk alapján választ darabot. Tömöríteni kell és jó helyen abbahagyni. Így akár egy televízión szocializálódott fiatalt is meg tudunk nyerni, hogy igen is érdemes színházat nézni, mert az nem mindig olyan dögunalmas program amire gimnáziumban kötelezően járnia kellett.

A zsidó – Színháztrailer a VS.hu-n

► Mit kell egyébként tudni rólatok? Mit csináltok, hogyan indultatok, mit lehetett már látni tőletek?

- Mi, az alkotóműhely tagjai együtt végeztünk a Novus Művészeti Iskola filmes szakképzésén néhány évvel ezelőtt.

A „hivatalos” műhellyé válás (ami nem jelent mást, mint egy összeszokott szakmai közösségben való dolgozást), az én - Regős Ábel - kezdeményezésem volt, és egy barátommal, Klopfstein-László Bálinttal valósítottuk meg. A csapaton belül a filmkészítésnek mindenki más-más szegmensében mélyült el. Kettőnkön kívül három állandó munkatárssal dolgozunk, Orosz Bálinttal, Garam Gergővel és Szabó Ákossal. A valódi művészet és kultúra széleskörű terjesztése a célunk vizuális eszközökkel, legyen szó zenéről, színházról vagy képzőművészetről. Megpróbálunk innovatívan nyúlni minden megrendeléshez, de persze olykor mi is korlátozva vagyunk a megrendelő igényei által. Megemlíteném egy audiovizuális projektünket, a City Chordsot illetve párhuzamosan most is egy nagyon jó gitáros-zeneszerző, Nagy Ádám első szólóalbumához készítünk egy animációs és két formailag hagyományosnak mondható videoklipet. Közben szinopszisokat is írunk, mert szeretnénk kisjátékfilmeket csinálni, de egyelőre nincsen forrásunk a költségvetésre.