A Csoportterápia – műfaját tekintve „mjúzikelkámedi” – korrajz, amely modern, fiatalos stílusban szól a nézőkhöz. A karakterek és a szituációk leképezik azt a társadalmat, amelyben élünk, és amelyben az emberek többsége neurózisban szenved – mondta el az MTI-nek Bakó Gábor koreográfus.

A történet szerint három férfi és három nő érkezik egy csoportterápiára. A szereplők között nincs fő- és mellékszereplő, primadonna, bonviván, a színészeknek végig figyelniük kell egymásra, mert minden szónak, minden mozdulatnak jelentősége van. Komoly előkészítésre és csapatmunkára volt szükség, hogy a színpadon hitelesen be tudják mutatni, miként alakulnak az emberi viszonyok a csoportfoglalkozás alatt – magyarázta Bakó Gábor.

A koreográfus szólt arról is, hogy ebben a musicalben nincsenek betétszámok, a tánc a zene szerves része, mintegy folytatása a jelenetnek, csak bonyolultabb esztétikai síkon.

A Csoportterápia Sztarenki Pál első zenés rendezése. Mint a rendező fogalmazott, a „mjúzikelkámedi” új kategóriát jelent a színházi életben. Szerinte a formabontó történetnek katartikus hatása van; a szerepekben a nézők szomszédiakra, ismerőseikre vagy saját magukra ismerhetnek.

Sztarenki Pál kiemelte, hogy a hat ember története az alkotók elé is görbe tükröt állít. A musical iróniáját és öniróniáját a plakátokon is jelezték olyan szövegekkel, mint például, hogy a Csoportterápia „a legjobb musical a világon, leszámítva az eddig írtakat” – tette hozzá.

A zalaegerszegi előadáson a szerepeket Magyar Cecília, Barsi Márton, Jónás Andrea, Urházy Gábor László, Hertelendy Attila, valamint Foki Veronika és Debrei Zsuzsanna játssza. A díszletet Takács Lilla, a jelmezeket Zelenka Nóra tervezte, a dramaturg Madák Zsuzsanna, a zenei vezető Máriás Zsolt, a korrepetitor Kovács Kata.