A méltán sikeres Várkonyi Mátyás és Béres Attila szerzőpárost a magával ragadó kémhistória ihlette musical írására. A kémmusical történelem leghíresebb kémnőjének, Mata Harinak történetének nyomozati iratait száz évre, 2017-ig titkosították. A musical elrepít bennünket a tízes évek Párizsába, a tomboló életöröm, a lázadó nők, a forradalmárok, a művészek, a szerelmesek és a kémek városába. Ide toppan be egy asszony, aki zsarnok férjétől menekülve, férfitámasz nélkül, saját eszközeivel akarja meghódítani a világot. Sejtelmes táncával a távoli India varázsát hozza el, és az egekbe emelkedik, a legnépszerűbb hölgy lesz Párizsban – majd jön a világháború… A darab a musical elemeit felhasználva beszéli el mindazt, amit erről a titokzatos asszonyról 2014-ben tudhatunk, és felemerül a kérdés: nagyhatalmakat kiszolgáló kém volt-e Mata Hari, vagy csak a történelem gyámoltalan áldozata? A musical szereplői között a magyar musicalvilág olyan sztárjait láthatjuk viszont, mint Miller Zoltán, Szemenyei János, Kováts Kriszta, vagy a címszereplőt alakító Kecskés Tímea.

Több ismert hazai művész és alkotó komoly előkészítő munkája nyomán megszületett az első roma sorsjáték, a Somnakaj A történet bővelkedik humorban, misztikumban, de mégis reális képet fest a hazai cigányságról. Az előadás koncert és színház, tánc és irodalom, tradicionális képzőművészet, hagyományőrzés és modern formák találkozása. A produkció életre hívásánál a legfőbb törekvések voltak a roma kultúra bemutatása, mint a nemzeti és az európai kultúra része, és a pozitív szemléletváltás beindítása a társadalomban. Ez a darab a roma kultúrát nem csupán önmagában, elszigetelt valóságában mutatja be, de az ősi tradíciókat tükröző dalok mellett megjelennek a XXI. század hatásait is magukban foglaló új alkotó formációk, stílusbeli újítások, átdolgozások. A darabban egy fiatal roma lány, Somnakaj meséli el saját történetét, egy kalandos utazást, amelynek állomásai a darabban megelevenednek. Az előadásban koncertszerűen megszólaló dalok ilyen köntösben még soha, sehol nem hangoztak el. Többek között autentikus roma népdalok a maguk tradicionális formájában, ezen dalok modern átiratai, Marko Markovic balkáni behatásokat tükröző roma szerzeménye, Szakcsi Lakatos Béla roma jazz dala, improvizációja, Romano Drom dalok, rap és slam betétek kaptak helyet a műsorban, amelyet Mészöly Gábor azonos című drámája nyomán Müller Péter Sziámi írta színpadra. Szirtes Edina Mókus és Kovács Antal hangszerelésében újraértelmezheti a közönség mindazt, amit a cigány zenéről tudni vélt. A színes zenei crossover jól tükrözi azt az összefogást, amely a résztvevők tekintetében is, eddig soha nem látott módon valósul meg a színpadon. A szereplők között megtalálhatjuk Falusi Mariannt, Mező Misit, vagy akár a Duna Művészegyüttes tagjait is, s miközben pörögnek az események, a hosszú út végén hazaérkezünk Somnakajjal, és mindenkihez elér az a világos és egyszerű üzenetet, hogy mind emberek vagyunk, cigányok és nem cigányok, ugyanúgy sírunk, ugyanúgy nevetünk.

A Nemzeti Színházban a Madách Imre Nemzetközi Színházi Találkozón a világ neves teátrumainak társulatai – többek között az Alekszandrinszkij Színház, a Moszkvai Művész Színház, a Bolsoj, a bagdadi, isztambuli, oslói, rigai Nemzeti Színházak – váltják egymást. A fővárosi színházak nyílt napokkal, valamint izgalmas premierekkel készülnek a fesztiválra. Az Örkény Színház a Shakespeare-év tiszteletére a Hamletet mutatja be Bagossy László rendezésében, a készülő előadásban egy évtizedekkel ezelőtti, legendás Hamlet, Gálffi László több szerepben is fellép. Az I. világháború kitörésének 100. évfordulóján a Katonák létének különböző aspektusait villantja fel Mátyássy Bence rendezése a Thália Színházban: Stravinsky korszakos remekműve (A katona története) és egy magyar filmklasszikus alapdarabja (Hunyady Sándor: Bakaruhában) egyetlen előadásba sűrítve, mely részben tiszteletadás és emlékezés az áldozatokra, részben figyelemfelhívás a háború értelmetlenségére.

Színészi jutalomjátékokat láthatunk az Újszínházban és az Átrium Film-Színházban. Előbbiben Tordai Teri főszereplésével A bolond Ásvaynét utóbbiban Bíró Krisztával és Hevér Gáborral egy parádés Parti Nagy Lajos-darabot, az Átriumklorid, avagy a színész ötször című előadást tekinthetjük meg. Hogy milyen hatással van a legendás csodaló, Kincsem a közvetlen környezetére – kiderül Bereményi Géza új színművéből, a Kincsemből a Thália Színházban. Az első magyar újcirkusz-társulat, a Recirquel a Budapesti Tavaszi Fesztiválra új produkciót készít. A Meztelen Bohóc című előadás ősbemutatója báli mulatságba invitál, amely során a jelenetek arra a gondolatra épülnek, hogy vajon hány réteget és álarcot kell levennünk magunkról ahhoz, hogy megpillantsuk puszta valónkat. A legkisebbek az Átrium Film-Színházban egy interaktív koncerten ismerkedhetnek Bartók művészetével, a Bábszínházi Világnap forgatagában pedig varázslatos élményeket szerezhetnek. A fiatalokat slam poetry verseny, valamint Tom Lycos és Stefo Nantsou Kampókemp című előadása is várja.

Kapcsolódó

>>> Bemutatók és külföldi vendégjátékok gazdagítják az idei tánckínálatot

>>> Somnakaj: zenés roma sorsjáték ősbemutatója a Müpában

>>> A színész ötször – Parti Nagy, Bíró, Hevér, Átrium+klorid

>>> Háborús archetípusok – Mátyássy Bence a Katonákról

>>> BTF – Káel Csaba: városfesztiválban gondolkodunk

>>> BTF – Orosz színházak a Budapesti Tavaszi Fesztiválon

>>> Katonák – Előadás az első világháborúról

>>> BTF – A tavaszi fesztivál újdonságait ismertették Bécsben

>>> Oroszország a díszvendége a Madách Nemzetközi Színházi Találkozónak

>>> Táncos- és színészválogatás A meztelen bohóc című újcirkusz bemutatóhoz

>>> Négyszeresére nő a Budapesti Tavaszi Fesztivál támogatása