Kelemen József, aki a kaposvári színház tagjaként gyermekdarabok rendezésével korábban már bemutatkozott a közönségnek, most másodszor viszi színre Reginald Rose darabját: tavaly a Kaposvári Egyetem harmadéves hallgatóival már színpadra állította a történetet, amelyben egy esküdtszék tagjainak egyöntetű álláspontot kell kialakítaniuk arról, bűnös vagy ártatlan egy gyilkossággal vádolt fiatalember.
Annak kapcsán, hogy egy filmadaptációkból is jól ismert történetről van szó, Kelemen József az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett: egy ilyen darab esetében „mindig az a legfontosabb, hogy új utakat, másféle megközelítéseket keressünk”.
Elmondása szerint a kaposvári társulat előadásában a legszembetűnőbb változás az eredeti drámához képest az, hogy a férfiak mellett négy nő is van az esküdtek között. Az esküdtszék változatosabb összetétele tovább árnyalja a képet, segít abban, hogy elszakadjunk a darab eredeti valóságától, és elfogadjuk, hogy a színpadon látott történet a mai közép-kelet-európai élethelyzetben is ugyanolyan érvényes, mint az ötvenes évek Amerikájában volt - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a darabban akár magukra, ismerőseikre, szomszédjaikra is ismerhetnek a nézők.
A színház ajánlója emlékeztet arra, hogy az író, Reginald Rose maga is volt esküdt egy bírósági ügyben, melyben nyolc órás vita után hozták meg a döntést. Ez adta az ötletet a történethez, amely eredetileg tévéjátéknak íródott, majd színdarab és később két film is készült belőle: 1957-ben Sidney Lumet, negyven évvel később pedig William Friedkin rendezésében.
A nézők látszólag egy vérbeli krimit, klasszikus nyomozást követhetnek az előadás során, ám eközben az esküdtek életéről, problémáikról, félelmeikről, előítéleteikről is sokat megtudhatnak.
A tizenkét esküdt szerepében Lugosi Györgyöt, Kalmár Tamást, Gyuricza Istvánt, Takács Katit, Kovács Zsuzsát, Lecső Pétert, Mohácsi Norbertet, Hüse Csabát, Csonka Ibolyát, Nagy Viktort, Serf Egyedet és Csapó Virágot láthatja a kaposvári közönség. A díszlet Cziegler Balázs, a jelmez Cselényi Nóra munkája.
