Az opera világában most debütáló rendező monumentális díszletét Ágh Márton tervezte, az est konferansziéja szerepében pedig Tilo Werner látható.

Alább a genti előadásokat követően megjelent kritikákból idézünk:

„Kékszakállú a purgatóriumban: ha ma élne, akkor minden bizonnyal egy pszichopata sorozatgyilkos lenne. A régi balladákból visszaköszönő ismerős, vajon hogyan válhatott szörnnyé? Mi lehet az ő személyes története? A kékszakállú herceg vára/Téli utazás esetében Mundruczó Kornélnak van erre egy hipotézise. Szerinte Kékszakállú egy modern száműzött. Schubert híres dalciklusában szereplő eltévedt vándor jeleníti meg Kékszakállú múltját, aki élete alkonyán egy kijárat nélküli purgatóriumban landol. Bartók pokoli egyfelvonásosa így kap egy csavart. A hét ajtó mögött feltáruló világ egy haldokló ember flashback-jeként jelenik meg. Kékszakállú újraéli múltbéli traumáit. Ő a főszereplő és nem Judit. Mundruczó itt nem egy szerelmet, hanem egy készpénzen vásárolt légyottot mutat meg.” (De Standaard, 2014. április 15.)

„Mundruczó Kornélnak kell ahhoz lenni, hogy Bartók A kékszakállú herceg várát Schubert Téli utazásával Lugosi Béla személyén keresztül kösse össze az ember. (…) A látvány elképesztő: mindha csak a Grand Hotel Budapest egyik szalonjában járnánk, korinthoszi oszlopok műműrványból, akárcsak egy opera előterében. A háttérben pedig kandalló elektromos tűzzel, efölött láthatjuk Lugosi Drakula-jeleneteit. (…) Kinyíló ajtók, lenyűgöző vizuális effektek, egy nyugtalanító realizmus álomképei. Hirtelen halk nevetés fut át a termen, mikor két nagy hal úszik át a könnytavon, majd néma csönd, mikor az egyik vészjóslóan kiúszik a nézőtér fölé. (…) Az egyfelvonásost átlebegi az erotica és a halál – a filmrendező erősségei – a jelenetek időzítései pedig tökéletesen ellenpontozzák Bartók zenéjét.”
(De Morgen, 2014. április 15.)

„A kétségbeesés szépsége: lehetetlen vállalkozásnak tűnik Bartók burjánzó Kékszakállúját Schubert mértéktartó Téli utazásával párosítani, a Vlaamse Opera azonban mégis egy magával ragadó revüt csinál belőle.”
(De Tijd, 2014. április 15.)

Itthon az antwerpeni bemutatóval párhuzamosan lesz látható a Mundruczó Kornél rendezte Szégyen április 29-én, 30-án, valamint május 1-jén és 2-án a Proton Színház előadásában a Trafó Kortárs Művészetek Házában.