A Magyar Szó című újvidéki napilapban megjelent interjújában Lovas Ildikó kifejtette: a vajdasági magyar írók szerencsésnek mondhatók, nagy hagyománya van ugyanis a kortárs művek színpadra állításának.

Lovas Ildikó Spanyol menyasszony című műve egyébként az írónő saját besorolása szerint "lány, regény", ami jelzi, hogy nőkről szól, de nem a hagyományosnak mondható "nőies" módon. A cselekmény két szálon fut, az egyikben Csáth Géza felesége, Jónás Olga jelenik meg az 1910-es években, a másikban pedig egy szabadkai lány az 1980-as években. A történet nem mossa össze a két idősíkot, az elbeszélők viszont az elmélkedéseik szintjén találkoznak egymással.

Az előadásban kizárólag a regényből használnak részleteket, nem írnak bele új szövegeket - mondta Urbán András rendező. A szöveg mellett azonban a mozgásnak is szerepe lesz. "Nem mozgásszínházi produkcióról van szó, de azt szeretném, ha minél mélyebben sikerülne a mozgásban, a gesztusok szintjén megfogalmazni azokat a dolgokat, amelyekről a regény szól: a női szorongásokat, a félelmeket, a női létérzést" - fogalmazott. Urbán András a regény egyik legfőbb értékének az intimitást nevezte, azt hogy "nyafogás nélkül, őszintén, igaz módon tud beszélni az olvasóval arról a női létről, amelyről szól a mű". Az előadástól azt várja, hogy az is meg tudja teremteni a regényben fellelhető intim kommunikációt.

A rendező szerint érdekesség lehet az is, hogy egy férfi rendező egy női történetet visz színpadra. Szerinte a regényben megjelenő problémák nem kizárólag a nőké, azokkal az olvasó azonosul, és sajátjaiként éli meg.

A nő és a férfi viszonyában leginkább a nő az, aki tűri az erőszakot a férfi részéről - magyarázta a rendező, hozzátéve, hogy "nem kimondottan a családon belüli erőszakkal foglalkozik az előadás, de ezekkel a relációkkal, tehát az erőszaktevőnek való kiszolgáltatottsággal igen".

A Kosztolányi Dezső Színházban a 2014-es év a nők jegyében zajlik: az Antigoné a Spanyol menyasszony és egy őszi bemutató is a nőkkel történő tragédiákról szól majd.