A kritikai fogadtatásból idézünk.
A merész magyarok
„Az idei Kunsten igazán színvonalas válogatással szolgál, amelyen szinte minden előadás teltházzal fut. Így volt ez Schilling Árpád (1974-es születésű magyar rendező, a Krétakör alapítója) kiváló és eredeti munkájával is (…) Az új produkciója A Párt egyértelműen a helyi politikáról, illetve arról szól, hogyan inoghat meg egy demokrácia, de mindezt egy nagyon eredeti szemszögből mutatja be (…) Minden egyszerűséget kikerül és mégis a felszín alatt a lehető legegyszerűbb: a feltett kérdések félelmetesek. A romák elleni rasszizmus, együttélés, a politikai irány, a szélsőjobboldal előretörésének veszélye, a demokratikus, de leereszkedő Európai Unió szerepe, Budapest, mint főváros súlya, amely rákényszeríti a vidékre saját nézeteit stb. A darab azt szemlélteti, hogy mi az, amit a színház jobban képes elmondani, vagy tenni, mint a hosszú viták” – a cikk a La libre Belgique 2014. május 13-i számában jelent meg. Szerző: Guy Duplat.
„A Nemzeti Színház színpadán Schilling Árpád a demokráciához való viszonyunkat boncolgatja. A Párt egy erőteljes, kritikus, modern mese, amit egy nagyjából 30 fős, magyar és más európai országból érkező művész formáció ad elő. (…) Ha Bertold Brecht 2014-ben alkotna, akkor Schilling Árpádnak hívnák. Schilling politikai színházat csinál, amely egyszerre kritikus és felemelő, miközben az elidegenítés valamennyi eszközét felhasználja: élő, direkt színházi jelenetek, kiszólás a nézőkhöz, a magán és politikai szféra közötti ingázás, vetítővászonon prezentált számadatok, humor, kétértelmű megoldási javaslatok. És még a híres song-ok is itt vannak, amiket egy fiatal félvér (sic!) énekesnő ad elő vad gitárszólókkal tűzdelt élő zenekari kísérettel. (…) Schilling rákérdez az igazság ideájának, a választások valóságának és a szlogenek térnyerésének kapcsolatára is. Mit tud nyújtani Európa a régi keleti blokkhoz tartozó országok számára (Magyarország 2004-ben csatlakozott az Unióhoz), ha egyetlen mondandója számukra a szabadpiac? Mi lesz azok sorsa, akik nem tudnak alkalmazkodni ehhez a neodarwinista rohanáshoz: a romák, a fogyatékkal élők, az ötvenéves tanárok? Mit nyújthat, ha ugyanekkor a teljes fogyasztói társadalom kreativitása elhal a promóció, a gadget-ek, a mellimplantátumok és a párt miatt?” – A színház, Európa laboratórium – Cédric Juliens, Scène, 2014. május 14.
Kapcsolódó:
