► Néhány hete láthatta a Városmajori Szabadtéri Színpad közönsége a Hippolyt, a lakájt. Hogy sikerült az előadás? Milyen volt a Majorban játszani?
*Hüse Csaba (HCS):* Előtte két nappal már játszottuk A király beszédét így nem volt ismeretlen a színpad. Nyilván szokatlan volt egy kicsit a tér, ami a Hippolytnál talán kevésbé volt zavaró, mint A király beszédénél. Nagyon jó fogadtatásban részesült mindkét előadás, aminek rendkívül örültünk mindannyian. Abszolút érdemes volt elmenni a Városmajorba.
► Nagyon más egy alapvetően kőszínházi darabot szabadtéri színpadon játszani?
*HCS:* Igen, más, mert zártabb a közeg, valamint a kőszínházban a próza nem volt kihangosítva, csak a zenés részek. Így egy kicsit át kellett hangszerelni a darabot, figyelni kellett ezekre az adottságokra. Egészen más egy produkciónak a hangulata akkor, amikor nyáron, szabad térben adjuk elő.
► Máskor is játszottak már a Városmajorban, vagy ez volt az első alkalom?
*HCS:* Játszott már a színház, én személy szerint viszont velük még nem, hanem az egri színházzal léptem ott fel néhány évvel ezelőtt. A kaposvári Csiky Gergely Színház tavaly a Cigánytábor az égbe megy című előadást hozta a Szemlére, így már rendszeres vendége a Városmajornak.
► A Hippolyt, a lakáj évtizedek óta kedvelt darabja a magyar színjátszásnak. Nehéz vagy könnyű dolog mindenki által ismert és szeretett klasszikust játszani?
*HCS:* Mindig nehéz egy kultikus filmet és egy sikeres darabot előadni. Nehéz akár egy Kabos Gyula után eljátszani Schneidert. Próbáltunk elvonatkoztatni az eredetitől – úgy gondolom, mindenképpen szerencsés, ha az ember a saját egyéni ízlésére próbája formálni a szerepet. Nagy szerencsénkre azt a visszajelzést kaptuk, hogy a nézők egy idő után elfelejtették a filmet, és tudtak szórakozni az előadásunkon. Nagyon pozitív érzés, amikor nem azt mondják, hogy „jó-jó, de hát a film…”, hanem azt, hogy előadás közben nem is jutott eszükbe.
► A darab karakterei mind kultikus figurák. Milyen szerep Hippolyt?
*HCS:* Nagyon sokszor úgy látja az ember Hippolytot, mint egy maximálisan visszafogott karaktert. Az ő szerepe egy lakájszerep, egy modorszerep, én azonban próbáltam valami nagyon emberit belecsempészni, már amennyire a szövegkönyv és a szituációk erre lehetőséget adtak. A visszajelzések szerint sikerült egy szerethető Hippolytot színpadra állítanom.
► Milyen volt a fogadtatás Kaposváron?
*HCS:* 26-27 előadást élt meg az évadban, ami Budapesten annyira nem sok, vidéken viszont nagyon jó eredménynek számít. Sokszor az a jellemző, hogy ha lemegy a bérlet, akkor az előadást le is veszik a műsorról, viszont ezt bérleten kívül is többször tudtuk játszani, ami komoly sikerként könyvelhető el.
► A Hippolyt számtalan híres dialógust, szállóigét hagyományozott az utókorra. Van személyes kedvenc karaktere, szállóigéje?
*HCS:* Nekem Kabos Gyula és az ő Schneidere a kedvencem, kamaszként az ő alakítása volt meghatározó számomra. Régen láttam a filmet, azóta nem néztem meg újra, és amikor kiderült, hogy játszani fogom, már direkt nem akartam megnézni. A „hagymát eszem hagymával”-ra persze még így is emlékeztem.
