A rendező elmondta, hogy a nyár elején kereste meg Tajti Gabriella, a Szegedi Tudományegyetem kulturális irodájának vezetője az ötlettel, hogy többségében jogászok részvételével színpadra állítanák a bírósági drámát. Bár az országosan egyedülálló kezdeményezést komoly kihívásnak tartja, hiszen a hazai nemzeti színházak nem nagyon tűznek műsorra alapvetően amatőrök által játszott darabot, örömmel vállalta el a feladatot. Mint mondta, Nyugat-Európában, ahol talán erősebb a civil kurázsi, egyáltalán nem szokatlan az ilyen előadás.
A darab Reginald Rose szövegére támaszkodik, nincsenek benne improvizatív elemek, a szereplők háttere mégis különlegessé teszi a produkciót – hangsúlyozta Barnák László. Hozzátette: azt szeretnék elérni, hogy a nézők a fiú bűnösségéről elhangzó érveket hallva, magukat a tizenharmadik esküdt helyébe képzelve, elgondolkodjanak arról, milyen döntést kellene hozni.
Az októberi négy előadásra egy hónapja valamennyi jegy elkelt. A rendező szerint a megelőlegezett siker egyaránt szól a szereplőgárdának és a darabnak, hiszen sokak emlékezetében él az 1957-es film.
A tizenkét, többségében jogvégzett szereplő között Fekete Gizi Jászai-díjas színésznő szinte az egyedüli "civil". Reginald Rose valamennyi esküdtet férfiként képzelte el, a szegedi előadásban ezen változtatva két nő is a döntéshozók közé került: dr. Nagy Erzsébet, a Szegedi Ítélőtábla bírája egy brókert, Fekete Gizi pedig egy érzékeny, érdeklődő, idősödő nőt formál meg.
Dr. Hegedűs István, a táblabíróság büntetőkollégiumának vezetője játssza a történet talán legfontosabb figuráját, a fiú bűnösségében kezdetektől fogva kételkedő építészt. A bíró kivételes lehetőségnek tartja a színpadi szerepet, ami annyiban mindenképpen hasonlít munkájára, hogy az ítélőtáblán is nap mint nap döntést kell hozni a vádlottak ügyében, és ha kétséget kizárólag nem bizonyítható bűnösségük, csak felmentő ítélet születhet. Dr. Hegedűs István úgy véli, bár más a hazai és az amerikai bírósági rendszer, a dráma a jog lényegét jól szemlélteti.
A darabot a hazai jogi egyetemeken is előszeretettel használják fel a büntetőeljárás oktatásához, mivel jól szemléltethető rajta a hazai büntetőjogi rendszertől eltérő esküdtbíráskodás rendszere és működése.
A produkció kapcsolódik az Országos Bírósági Hivatal nyitott bíróságok programjához. Egy ötödik, zártkörű előadáson szegedi középiskolások láthatják a drámát.