Szeptember 29-én, hétfőn délután sorban érkeztek a Nemzeti Színházba a Nemzet Színészei. Máthé Erzsi, Törőcsik Mari, Molnár Piroska, Tordy Géza, Bodrogi Gyula, Haumann Péter és Király Levente foglalták el helyeiket a tanácskozás helyszínén. Psota Irén, Berek Kati és Gera Zoltán telefonon adták le voksaikat. Három órakor vette kezdetét tanácskozás. Csaknem egy óra múlva született meg a döntés, melynek értelmében a mai naptól Bitskey Tibor és Cserhalmi György színművészek a Nemzet Színésze cím birtokosai.

Az új Nemzet Színészeinek elsőként Vidnyánszky Attila gratulált telefonon.

A Nemzet Színésze és a Nemzet Színésznője címet a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik a magyar nyelv ápolása, a nemzeti irodalom tolmácsolása, a magyar színművészet, a nemzeti színjátszás fejlesztése, népszerűsítése során kimagasló érdemeket szereztek. A címet első ízben 2000. augusztus 22-én adták át, a halálig szól, legfeljebb tizenketten viselhetik, és életük végéig havonta 500 ezer forint juttatásban részesülnek. Ha a cím egy viselője elhalálozik, a megüresedett helyre a cím többi birtokosa egyhangú szavazással tehet javaslatot. A Nemzet Színésze cím annak adományozható, aki fő- vagy epizódszerepekben kimagasló teljesítményt nyújtott; betöltötte a 62. életévét; 40 évet a színészi pályán vagy legalább 20 évadot – évadonként legalább egy szerepben – a Nemzeti Színház színpadán töltött.

A Nemzet Színészei jelenleg: Berek Kati (2000-től), Bodrogi Gyula (2007-től), Haumann Péter (2010-től), Király Levente (2006-tól), Máthé Erzsi (2000-től), Psota Irén (2000-től), Tordy Géza (2008-tól), Törőcsik Mari (2000-től), Molnár Piroska (2011-től), Gera Zoltán (2014-től), Cserhalmi György (2014-től) és Bitskey Tibor (2014-től).

A cím korábbi birtokosai: Agárdy Gábor (2000-től) (1922–2006), Bessenyei Ferenc (2000-től) (1919–2004), Darvas Iván (2000-től) (1925–2007), Garas Dezső (2000-től) (1934-2011), Kállai Ferenc (2000-től) (1925–2010), Komlós Juci (2002-től) (1919-2011), Lukács Margit (2000-től) (1914–2002), Raksányi Gellért (2000-től) (1925–2008), Sinkovits Imre (2000-től) (1928–2001), Zenthe Ferenc (2005-től) (1920–2006), Szabó Gyula (2006-tól) (1930- 2014) Avar István (2001-től) (1931-2014), Sztankay István (2012-től) (1936-2014).

***

Bitskey: a közönség szeretetének köszönhetem az elismerést

*Örömmel fogadta a Nemzet Színésze cím elnyerésének hírét Bitskey Tibor; a Kossuth-díjas színművész úgy érzi, hogy elsősorban a közönség szeretetének köszönheti az elismerést.*

"Nagyon boldog vagyok" - mondta az MTI-nek Bitskey Tibor hétfőn, miután a nemzet színészei Cserhalmi Györggyel együtt a testület tagjai közé választották. Cserhalmi György színházi elfoglaltsága miatt egyelőre nem nyilatkozott.

A címet - amelyet egyszerre legfeljebb tizenketten viselhetnek - a nemzeti színjátszás élő művészei közül azok kaphatják meg, akik kimagasló érdemeket szereztek pályájuk során.

Bitskey Tibor elmondta, hogy azért is örül a megtiszteltetésnek, mert tisztelői korábban többször is megállították az utcán, azt kérdezve, vajon mikor fogja megkapni az elismerést. Úgy érzi, elsősorban a közönség szeretetének köszönheti az elismerést, szerinte erre utal az is, hogy a napokban rendezett egyik közönségszavazás őt hozta ki a legesélyesebbnek a címre.

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész elmondta: jelenleg a Szolnoki Szigligeti Színházban próbál, Csehov Cseresznyéskert című művében alakítja Firsz szerepét. Az előadás bemutatója október 17-én lesz. A darabot Szinetár Miklós állítja színpadra. "Remek a társulat, jól érzem magam" - fogalmazott a színművész, hozzátéve, boldoggá teszi, hogy számít rá Balázs Péter igazgató.

Kedves szerepeit felidézve kiemelte: A tanítónő című darabban az öreg Főurat játszotta Szolnokon, az előadásnak nagy sikere volt, televíziós felvétel is készült róla.

Visszaemlékezett arra is, hogy a több mint tíz évig működő Evangélium Színház vezető színésze volt, évenként két bemutatót tartottak. "Az István király életem egyik legnagyobb szerepe" - idézte fel Sík Sándor művét.

Kedves szerepei között említette Trisztánt és Cyranót. "Annyira szerettem őket, hogy a mai napig, ötven év elteltével is tudok részleteket mondani a darabból" - mondta. Amit élvezettel tanul az ember, azt nehezen felejti el - vélekedett.

Filmjei közül a három, Várkonyi Zoltán rendezte Jókai-filmre, A kőszívű ember fiai (1964), az Egy magyar nábob (1966) és a Kárpáthy Zoltán (1966) című alkotásra emlékezett szívesen.

Mint mondta, a Rákóczi hadnagya (1953) című filmet 60 ország vette meg, ami rekordnak számított a filmművészetben. Hozzátette: 40 évvel később elment egy vetítésre, amelyen még mindig zsúfolt ház előtt adták a filmet.

Beszélt a Ruttkai Évával játszott Egy pikoló világos (1955) című filmről is. Kiemelte: ez volt az első realista film, amelyben negatívumokat is mondtak a társadalomról. Ez az alkotás is kirobbanó siker volt, állítólag a Szovjetunióban 10 évig nem tudták levenni a műsorról - idézte fel.

Szólt arról is, hogy amikor Ruttkai Éva 1986-ban meghalt, olyan szomorú lett, mintha a legközelebbi családtagját veszítette volna el. A 85 éves lévő művész rámutatott, hogy az ő korában az a legborzalmasabb, hogy meghalt majdnem minden általa szeretett ember, a társai, a teniszpartnerei.

Mint mondta, pályatársa, Bessenyei Ferenc is nagyon hiányzik neki. Felidézte, hogy amikor együtt játszottak, mindig azt mondta: "Tudod, mi a hosszú élet titka, Tibike? Nem szabad megöregedni!"