"Woyzeck a kisember, a közlegény, a legapróbb egység a társadalmi mértékrendszerben. Élete szegénység és kiszolgáltatottság. Gyereke van Marie-tól az egyház áldása nélkül. Borotválja a kapitányt, vesszőket nyes a cserjésben. Rendesen végzi a szolgálatát, az ebédpénzt az asszony kapja. A doktor általa készül megfejteni, miként hasítható ketté az emberi tudat. Marie a jóképű katonákról énekel. És jön a borsó, szomszédasszony, tamburmajor, bibliai hallucinációk, borsó, kikiáltó, asztronómus ló, félrelépés, borsó, kocsma, borotválás, zsidó, borsó és már minden halott" – vezetik fel az előadást az alkotók.
Büchner befejezetlen munkája, a Woyzeck megtörtént bűnesetek alapján íródott. Az 1810-es és 20-as években J. C. Woyzeck és D. Schmolling ügyét széleskörű érdeklődés kísérte. Az orvosi szakvélemények, illetve a peranyag nyilvánosságra hozása pedig alapot teremtett Büchner számára egy dokumentarista ihletésű, mégis költői dráma megírására. A mindössze 23 évesen elhunyt szerző írói életművét lázas sietségben három év alatt alkotta meg.
A celldömölki Soltis Lajos Színház ifjú alkotógárdája már nem teljesen ismeretlen a budapesti közönség előtt. A számos mesejáték mellett olyan rendhagyó előadásokkal váltak ismertté, mint a Somogyi István által rendezett Csongor és Tünde a Katona Imre nevével fémjelzett A végzetes szerelem játékai, vagy mozgásszínházi előadásaik: az Álomevők és a Menedék
Woyzec című munkájuk - Nagy Péter István rendezésében - november 14-én, este 8 órától látható a Mu Színházban.
Kárpáti Péter az utóbbi évtizedek egyik jelentős magyar drámaírója. Akárki című moralitásjátékát 2013 decemberében mutatta be a Kassai Thália Színház. Kárpáti ebben a művében egyszerre meséli el egy konkrét kortársunk mindennapi, hétköznapi történetét, miközben ezt a sorsot egyetemes tapasztalássá is tágítja. A dráma címszereplője nemcsak olyan valaki, aki akár az utcai forgatagból, akár bármilyen hivatalból vagy a környezetünkből lehet ismerős, de ezzel együtt egy, a középkori moralitás műfajából kölcsönzött alaptípus: egy Akárki.
Egy ember, akit váratlan életpillanatában meglátogat, felkeres a halál és arra kényszeríti, vessen számot az életével, nézzen vissza, vegye észre, tudatosítsa, hogyan élt eddig és próbálja meg rendezni viszonyait, kapcsolatait, tegyen rendet, válaszolja meg a nagy kérdéseket: ki is ő, mit ért el, mit hagy maga után? Kárpáti Péter Akárkije egy nő: slampos, magát elhanyagoló, elvált asszony, aki megtudja, hogy halálos beteg.
Megretten és természetesen hirtelen fontos lesz neki minden, mit addig elhanyagolt, egyszer csak tisztázni akar és tisztán látni, rádöbben, milyen üres is volt eddig az élete, mennyire nem figyelt oda sem másokra, sem magára, valami hideg, mechanikus rendnek engedelmeskedve teltek a mindennapok. Tulajdonképpen semmi más nem történik, csak éli az életét, azt az életet, melyet eddig sem tudta, hogyan kell élni, de most már tudni szeretné.
A Kassai Thália Színház Akárki című előadása - Czajlik József rendezésében - novemberben két alkalommal, 17-én és 18-án este 7 órától látható a Mu Színházban.
