A 29 kancellári posztra több mint 300 pályázat érkezett. A magas szám miatt csúsztak kinevezések, így a tanévet az intézmények ebben az átmeneti helyzetben kezdték meg. Ez folytatódik az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, a Pannon Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Szegedi Tudományegyetem, az Eötvös József Főiskola és a Kecskeméti Főiskola esetében, ahol nem találtak alkalmas embert a kancellári posztra.

Balog Zoltán kiemelte: az intézmények gazdálkodásáért és üzemeltetéséért felelős kancellároknak megfelelő gazdasági ismeretekkel kell rendelkezniük, és ismerniük kell az adott felsőoktatási intézményre jellemző szakterületet is.

Bár nyolc felsőoktatási intézmény esetében nem találtak megfelelő jelöltet a kancellári posztra, Balog Zoltán szerint az év végére minden intézményben lesz kancellár.

A most kinevezett kancellárok november 15-től kezdhetik meg munkájukat, és azokra a helyekre, amelyekre nem érkezett kellően meggyőző pályázat, a jövő héten új pályázatot írnak ki - közölte.

Palkovics László államtitkár elmondta, hogy a kancellárok alapvetően az intézmények működtetésével foglalkoznak, az ezzel kapcsolatos feladatokat veszik át a rektortól, akivel szorosan együtt kell működniük.

Balog Zoltán kifejtette: a magyar felsőoktatási rendszer átalakításának célja a versenyképes tudás átadása a hallgatóknak. Ehhez hatékony, fenntartható és rugalmas rendszer kell, amely megfelel a gazdaság igényeinek és azokénak is, akik az anyagi eszközöket biztosítják: az adófizetőknek. A miniszter a PPP-konstrukciókra utalva fontos feladatnak nevezte a rossz gazdasági működés felszámolását, valamint azt is, hogy a magyar felsőoktatás értékeit erősítsék, fejlesszék.