A produkció azokból az olykor vicces, olykor nevetséges, olykor szánalmas különcségekből építkezik, amelyek egyedi ízt, illatot kölcsönöznek az embernek, amelyek egyszerre teszik őt mindenki mástól különbözővé, és ugyanakkor szeretni valóan emberivé – áll a darab ismertetőjében. A Testszobrászok egy önéletrajzi ihletésű darab, amelyben a táncosok önmagukat játsszák. Szó esik benne örömeikről, bánatukról, arról hogy mit szeretnének megvalósítani, vagy maguk mögött hagyni, miről álmodnak, mitől félnek, mit szégyellnek, mit nem tennének meg újra, mit ismételnének meg tiszta szívből, mit jelent számukra a siker vagy épp a kudarc.

# 2 // BODY The Road //

Mindig visszateszed az üres joghurtos, tejes dobozt a hűtőbe?
Szereted kanállal ütögetni az arcodat, megszagolni az emberek haját?
Tudsz köröket rajzolni a kis-lábujjaiddal?
Szeretsz fejjel lefelé lógva magánhangzók nélkül írni?
Ha az egyik kezed vizes lesz, bevizezed a másikat is?
Netán zokniban és kesztyűben alszol?
Furcsa vagy, mint mindenki más? – teszik fel kérdéseiket az alkotók.

Az előadás mottója Shakespeare-től származik: „Semmi sem olyan hétköznapi, mint a vágy, hogy ne legyünk azok.”

„A zéró koncepcióját a történelmi feljegyzések tanúsága szerint India adta a világnak. A hindu bölcsek számára a zéró nem egyszerűen egy számot jelentett, hanem mindennek a kezdetét, kiindulását, a mag-ot, amelyből minden származik. Ennek megfelelően eredeti jele sem a mai kör, vagy ovális volt, hanem egyszerűen egy pont.

A társulat nevében a Zéró kifejezés a misztikus középpontból való kiindulás szándékát jelzi, hiszen a Zéró a transzformáció helye: a számegyenesen ebben a pontban alakulnak át a negatív számok pozitívokká, az éj ekkor fordul át nappallá, a virtuális itt válik valóságossá. A Zéró ilyenformán számunkra az alkotási folyamat jelképe is, hiszen ebben a folyamatban megpróbálunk felfedni valami addig rejtetten maradót, megkísérelünk hidat építeni a spirituális és a materiális létezés között.

Zéró Balett 2014

A „balett” szó pedig a nyugati hagyományok tiszteletére utal, még ha nem is jelenti e tradíciók egyszerű átvételét vagy követését, inkább azok alkotó továbbgondolását - vállaljuk a kockázatot, és szívesen elhagyjuk a járt utat a járatlan kedvéért. Erre a szemléletmódra ugyanakkor jellemző a játékosság, és a humor is megcsillan az előadásokban, amelyek mindig szórakoztató és izgalmas szellemi kalandra hívják a közönséget” – olvasható a társulat ars poeticájában.

A produkció rendezője Berger Gyula, zenéjét Szabó Attila szerezte, a jelmezek Bodnár Enikő munkái, koreográfiáját Berger Gyula és a benne fellépők: Grégory Chevalier, Sarlós Flóra Eszter, Somlai Anna és Varga Boglárka jegyzik.