A Jurányi Házban, a Szputnyik narancsillatú próbatermében december 8-án megtartották a Heilbronni Katica olvasópróbáját. A bemutató januárban lesz.

Kovács D. Dániel rendező egy tál naranccsal és Freud Álomfejtés című könyvével ült le a próbaterem hosszú asztalának egyik végébe. Miközben a színészek a narancsot hámozták ki a héjából, Dani elmondta, hogy azért választotta Kleist 1808-as darabját, mert számára egy teljesen kiismerhetetlen, ezáltal izgalmas anyaggal van dolga. Egy epikus műről van szó, egy történelmi lovagjátékról, amiben természetesen vannak gonoszak és jók. Ám, ha közelebb megyünk ezekhez a figurákhoz, idővel észrevehetjük, hogy egészen máshogy működnek, mint első olvasásra.

Elsőre ugyanis minden olyan egyértelmű – a nehéz szöveg ellenére is -, ám ha többször nekifutunk a műnek, felismerhetjük, hogy mindazoknak, amiket eddig gondoltunk, a fele sem igaz. Talán ez a „kleisti misztikum”, ahogy anno Székely Gábor rendező fogalmazott. A mű egy igazi lovagtörténet, amelyben rengeteg lehetőség van a figurák boncolgatására. Igazi viselkedéskutatási munka a színészek számára. A meseköntöst azonban a rendező szeretné eltávolítani róla.

A darab elolvasása előtt több kérdést boncolgatott Kovács D. Dániel a Szputnyik társulatával. Többek között azt, hogy:

Mi a valódi hit?

Mi valójában a katolikus gondolkodás?

Miért járunk a templomba és mit ünnepelünk ott?

Mik a bűnök?

Mi a szerelem?

Mi a természetben a paradicsomi állapot?

A történet szól a nyugalomkeresésről és bár Kleist nem volt hívő, mégis sokat foglalkozik a hittel úgy, hogy közben teletűzdeli drámáját objektív igazságokkal. Ettől a Heilbronni Katica olyan, mint egy jó detektívregény. A történet furcsa dramaturgiával építkezik, ezt Fekete Ádám dramaturggal közösen boncolgatják majd a próbaidőszak alatt. És bár az olvasópróbára már egy húzott példánnyal érkezett a rendező, hozzátette, lesz még min dolgozni.

*Heinrich von Kleist*
1808-ban, a mű születésekor Kleist Drezdában élt, a darab bemutatása (1810) idején pedig már Berlinben. Kleist életében sikertelen színpadi szerző volt, a Heilbronni Katica volt talán az egyetlen sikeres előadása, amit először Bécsben mutattak be. Goethe, mielőtt még előadás lett volna a műből,már elutasította, mondván, értelmetlen zagyvaság.

*Freud: Álomfejtés*
A Heilbronni Katica tele van álom és éberálom helyzetekkel. Egy érdekes szimbólumrendszert állít fel. A bodza például többször előkerül a szövegben. Ez az álom növénye. Az álmoskönyvek szerint édes álmot hoz, de az éberálom állapotát is jellemzi. Az álom az igazság gyermeki megfogalmazása. „Torzítatlan vágyálmokat főleg gyermekeknél találunk.” – idézte Freud-ot Kovács D. Dániel.

Az előadásban a Szputnyik teljes társulata vesz részt, a mozgást a Szputnyik állandó alkotótársa, Hegymegi Máté segíti majd. Fontos forma lesz a sokféle fény-játék az előadásban, ami akár a díszletet is helyettesíti.

A szerepek a próbafolyamat alatt véglegesülnek, lesz olyan színész, akinek akár 6-7 figura is jut majd.

A próbák hozzávalói:

1 darab kapucnis próbaruha,

2 db tűzköves öngyújtó,

fantázia,

játékkedv,

néhány álom,

lovagi halálok

– gyűjtőmunka.

Kapcsolódó
Németország után a Jurányiban látható a Baal