*Magyarország Fesztivál*
Az év elején a hazai színházi élet törésvonalai éppen egy külföldi meghívással, a Burgtheater által rendezett Magyarország Fesztivállal kapcsolatban kerültek felszínre. A Burgtheater akkori vezetésének gazdálkodása miatt indult vizsgálatokra hivatkozva a Nemzeti Színház visszamondta vendégszereplését De ugyanígy tett a Krétakör is Így az a ritka helyzet állt elő, hogy Vidnyánszky Attila és Schilling Árpád - noha vélhetően, nem azonos kiindulópontból - valamiben ugyanazon az állásponton voltak. Míg más színházak az ártatlanság vélelmére tekintettel vállalták a szereplést
*Múltidézés a Nemzetiben*
Az állami kultúrpolitika – a költségvetési törvényből is kiolvasható – nyertesei színházi téren egyértelműen az Operaház és a Nemzeti Színház. Utóbbi új évada eddig nemzeti történelmünk színpadi feldolgozásának és (egy bemutatót, az Éjjeli menedékhelyet leszámítva) Vidnyánszky Attila rendezéseinek jegyében telt. A Fekete ég / A fehér felhő az első világháborúról fest színes tablót, az előadás végén hozzákötve azt a színészek családi történeteihez, a Zoltán újratemetve hasonló módon idézi fel a II. világháborút követően újrarajzolt határokat. Az előadások hullámzó művészi intenzitással képviselnek egy határozott történelemszemléletet, amely a múlthoz karakteresen viszonyul, azonban a jelenhez való kapcsolódása már nem ilyen világos. (Harmadik bemutatójuk, az Attila, hun király történetét, és rajta keresztül Kelet és Nyugat szembenállását feldolgozó Isten ostora is illeszkedik e tematikához, hamarosan írunk róla.)
Változás, hogy Eperjes Károly augusztus végével – mivel több előadás művészi ábrázolásmódjával sem értett egyet – távozott a Nemzeti Színház vezérigazgató-helyettesi posztjáról.
*És múltfeldolgozás Pintér Bélánál*
És ha már múlt. A 2014-es év legtöbbet emlegetett előadása a még 2013 szeptemberében bemutatott, múltidézés helyett múltfeldolgozásban gondolkodó Titkaink volt. Oly annyira viszonyítási ponttá vált, hogy a POSzT versenyprogramjával kapcsolatban is az volt a leggyakrabban felhozott ellenérv, hogy oda nem került be. Megnyerte viszont a Színikritikusoktól a legjobb előadás díját a Thealteren a legnépszerűbb előadás közönségdíját, és Pintér Béla pluszban még a drámáért a Színházi Dramaturgok Céhének a díját is.
Viszonyítási pont azért is, hogy idei bemutatójukat is legtöbbször abból a szempontból ítélte meg a kritika, hogy mennyiben más/ jobb/ rosszabb stb. az egyöntetű elismeréssel fogadott és a Pintér-életmű egyik csúcsteljesítményének tartott Titkainknál.
*Szakma a POSzT-on*
A POSzT idén örvendetes módon sokkal inkább a színházról szólt, mint az elmúlt három évben bármikor. Ehhez kellett az is, hogy (a Titkainkat leszámítva) a Császár Angela és Sándor L. István által válogatott versenyprogrammal kapcsolatban komoly minőségi kifogás nem merült fel. Idén a korábban időnként botrányba fulladó szakmai beszélgetések is túlnyomó részt valóban szakmai kérdésekről szóltak, és nem csak az egyes előadásokhoz kötődtek, de olyan általánosabb témákhoz is, mint a válogatók által kezdeményezett beszélgetés színházi életünk átfogóbb kérdéseiről. Sok szó esett az egységes szakmai kiállás szükségességéről, még ha ennek mikéntjéről, esélyeiről eltértek is a vélemények.
Újdonság volt az idén, hogy előtérbe került a színházi nevelés kérdése. Egyrészt azért, mert a versenyprogramba először került be ilyen előadás (A hosszabbik út másrészt azért, mert egy külön rendezvénysorozatot is szenteltek a fesztiválon belül e területnek. Ennek és más rendezvényeknek hála, a színházi nevelés egyre inkább látszik, még ha fogadtatása besorolása továbbra sem mindenkinek egyértelmű.
A legjobb előadás díját az újvidékiek vihették haza, az Opera ultimával a legjobb rendező pedig Ascher Tamás lett a Fényevőkkel
*Támogatás nélkül*
Míg a POSzT-nak nem kellett félnie, hogy költségvetési és önkormányzati támogatás nélkül marad, más fesztiválok nem voltak ilyen szerencsések. A Thealtert sem támogatta az NKA Kulturális Fesztiválok Kollégiuma. De nehéz helyzetbe kerültek olyan, EU-s pályázatokon győztes projektek is, amelyeknél a szükséges önrészre pályáztak a nyertesek.
Az év folyamán az NKA élén is változás történt, L. Simon László lemondott alelnöki posztjáról, helyére nem neveztek ki új alelnököt, a terület miniszteri irányítás alá került. De tiltakozásokat váltott ki már a Színház- és Táncművészeti Kollégium összetétele is.
Voltak, akik megelégelték a kulturális kormányzat döntéseitől való függést és kiszolgáltatottságot, és inkább visszautasították a támogatásokat, más utakat, forrásokat keresve működésükhöz. A Krétakör miután az EMMI a korábban már megítélt támogatást - jogszabályban megengedett módon, indokolás nélkül - felére csökkentette, nem kötötte meg a szerződést a minisztériummal.
A Gólem Színház pedig a Holokauszt Emlékév keretében a kormány Civil Alapja által biztosított támogatást nem fogadta el a kormányzati emlékezetpolitika miatt. A Szakácskönyv a túlélésért című előadást végül adománygyűjtésből valósították meg.
A Magyar Színházi Társaság - a kormány emlékezetpolitikája elleni tiltakozásképpen - szintén visszautasította a megítélt támogatást
*Egyre növekvő támogatással*
Az NKA támogatása különben jövőre csökkenni fog, 10,75-ről 9,7 milliárdra, az MMA támogatása viszont ismét növekedik, 4,54 milliárd forint helyett 5,27 milliárd lesz. Ez az összeg a 2012-es támogatás (1,5 milliárd forint) 3 és félszerese. Az MMA folyamatosan növekvő befolyását az is mutatja, hogy elnöke (e poszton továbbra is Fekete György maradt) kiemelkedő, a mindenkori minimumnyugdíj huszonháromszorosának megfelelő havi életjáradékkel járó Nemzet Művésze címeket adományozhat. Erre idén novemberben került sor először
Az MMA egyre tekintélyesebb épületparkkal rendelkezik, a Vigadó után a Hild-villát is megkapták, és bérlik a Vörösmarty téri Üvegház harmadát. A Vigadóban színházi előadásokat is terveznek.
A kormányzati tervek színházi épületet érintő fejleménye, hogy a Nemzeti Táncszínház a Miniszterelnöki Hivatal Várba költöztetése miatt kénytelen volt elhagyni az 1787 óta színházi célokat szolgáló, 2001-től a táncteátrumnak otthont adó épületet (Várszínház). A Millenárison való végleges elhelyezésük minimum 2,6 milliárd forintnyi költséget igényel. Ennek megvalósulásáig az intézmény ideiglenes játszóhelyeken működik.
*Színházak élén*
A legnagyobb szakmai ellenállást idén a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának élén végbement igazgatóváltás váltotta ki. A korábbi igazgató, Mezei Zoltán működése alatt elismert szakmai műhelyként működő színház vezetésére aspiráló Andrási Attila felvállaltan politikai szempontú, szakmai érveket kevéssé tartalmazó pályázata és a pályáztatási eljárás ellen a társulat de a Színházi Kritikusok Céhe is tiltakozott. Andrási Attila kinevezése után hat hónappal pedig jelenleg ott tartanak, hogy a társulat közleményéből kitűnően gyakorlatilag nincs kommunikáció köztük és az igazgató között.
A Magyar Színház élén is igazgatóváltás történt, Őze Áront Zalán János váltotta Az Operettszínházban pedig Kerényi Miklós Gábor helyett Lőrinczy György került az igazgatói székbe, Kero művészeti vezetőként folytatja
A vidéki színházigazgatók közül viszont többen is további öt évre kaptak megbízatást: így Oberfrank Pál Veszprémben, Besenczi Árpád Zalaegerszegen és Rátóti Zoltán Kaposváron.
Négy budapesti teátrum élére most írtak ki pályázatot a döntés a jövő évre marad.
A Bárka Színháznál viszont az a példátlan helyzet állt elő, hogy az év végéig hivatalban lévő Seress Zoltán igazgató gyakorlatilag társulat nélkül maradt. A színház ügye továbbra sem rendeződött, újabb és újabb hírek láttak napvilágot a hogyan továbbról – de ez még most sem látszik tisztán.
A határon túli műhelyek közül a sepsiszentgyörgyi színházat Bocsárdi László vezetheti továbbra is.
Nyíregyházán viszont eredménytelennek nyilvánították a pályázatot, és egy évre meghosszabbították Tasnádi Csaba igazgatói kinevezését. A pályáztatási eljárás anomáliáival kapcsolatban a Magyar Színházi Társaság nyilatkozatot jelentetett meg
Eszenyi Enikő igazgatói megbízatását szokatlan módon egy év négy hónapos időtartamra hosszabbították meg a Vígszínház élén.
A Színház- és Filmművészeti Egyetemen a felső korhatárt elért Ascher Tamást M. Tóth Géza váltotta a rektori székben.
*Bővülő tagság a Magyar Teátrumi Társaságban*
A Magyar Teátrumi Társaság tovább bővült az idén. A már addig is ötven tagot számláló szervezet a novemberi közgyűlésen újabb hét taggal növekedett, köztük - egyhangú szavazás mellett - az Újszínházzal.
*Kerényi Imre továbbra sem hallgatott*
Kerényi Imre miniszterelnöki megbízott több elfogadhatatlan kijelentése idén is borzolta az idegeket, és ennek idén sem lett a pozíciójával kapcsolatos következménye. Igaz, Vidnyánszky Attila egy, a Katona József Színházban megtartott vitán végül elhatárolódott a Kerényi által mondottaktól.
*Privát szféra*
Újabb színház, ezúttal a Centrál indult el a magánosodás útján Miközben továbbra is jól prosperálnak olyan magánszínházak is, mint az Orlai Produkciós Iroda, és a Kultúrbrigád-Átrium Film-Színház.
Hogy ezek a folyamatok visszatükröződnek-e a 2014-es bemutatókban, és ha igen, hogyan, arról az év 40, általunk legfontosabbnak tartott előadásáról készült összeállításunkban szólunk.
