Misima Jukio már a húszas éveinek közepétől sorra nyerte a különböző irodalmi díjakat, műveit megírásuk után szinte azon nyomban kiadták. Harmincas éveire a világ is megismerte nevét: elsősorban modern nó-játékai révén, de regényei, esszéi, nyilatkozatai jóvoltából is. A negyvenes éveire világhírűvé vált, műveit számos nyelvre lefordították.

A misimai színházi életmű mérhetetlenül gazdag, szerteágazó és roppant izgalmas. Nem csupán a modern, nyugati stílusú dráma és színjátszás, az ún. „singeki” területeit hódította meg, hanem a tradicionális japán színház egyenes ági örököseként biztosította annak XX. századi kontinuitását, méghozzá úgy, hogy közben világhírűvé tette azt. Misima – kortársai között egyedülálló módon – képes volt arra, hogy klasszikus kabuki szövegeket írjon, annak tradicionális formáit követve, XVIII-XIX. századi japán nyelven. Tehetsége arra is alkalmassá tette, hogy megalkossa a másik tradicionális japán színházi műfaj jelenkori változatát. Modern nó-játékai bejárták a világot, számos nyelven bemutatták őket. Misimát háromszor jelölték az irodalmi Nobel-díjra.

Bármennyire szenvedélyesen űzte választott hivatását, bármennyi sikert, örömöt hozott számára az írás, életében a főszerepet átvették a hősi fantáziák, és egyre inkább elmélyült a szamuráj-éthosz tanulmányozásában. 1970-ben társaival megtámadta a tokiói Icsigaja negyedben álló katonai támaszpontot, foglyul ejtette annak parancsnokát, felsorakoztatta a helyőrséget, beszédet intézett hozzájuk egy erkélyről a régi szamuráj erkölcsök követésének fontosságáról, majd visszavonult az épületbe, és harakirit követett el. 45 éves volt.

Ezek után ki hinné, hogy harminc évvel korábban a fiatal Misima írói pályáját az Újszövetségből vett témákkal kezdte, ezekből írt színdarabokat. A Krisztus születése produkció három Misima-darabra épül. A harmadik, legrövidebb, verses darabot, a Krisztus születése (Kiriszuto kótanki) címűt Vihar Judit magyarította, aki a nagy Misima-fordításköteten is dolgozott, annak nyelvi lektora és egyik fordítója volt, a másik kettőt (Az út, Távolság) maga a rendező, Jámbor József.
Tehát a három darab szövege a Csokonai Színház előadásában lesz először magyarul élvezhető, hiszen még az említett fordításkötetben sem szerepelnek.

Jámbor József rendező szerint hatalmas ereje van szövegeknek:
„Az út és a Krisztus születése egyébként olyannyira kiegészítik egymást, hogy pontosan ugyanazok a szóképek szerepelnek bennük. A két nem verses darab, Az út és A napkeleti bölcsek, pedig az által függnek össze, hogy mindkettő Heródes király személye körül forog."

Tudomásunk szerint az író eme korai három színpadi művét még sehol a világon nem mutatták be. A Krisztus születése tehát világpremier, melyre február 13-án 19 órakor kerül sor a Horváth Árpád Stúdiószínházban.