A Viktor Quijada által kifejlesztett, sajátos technikát ’rubberband’ módszernek is hívják. A nemzetközi hírű koreográfus hip-hop klubokból indult, munkáiban az urban dance, a cirkusz és a klasszikus tánc is helyet kap.
A 2011-es Loan Sharking után a kanadai együttes visszatér a Trafóba legújabb darabjával; a hazai közönség ismét megtapasztalhatja, milyen az, amikor breakesek és táncosok metszik a levegőt.
Ez ugyanis a ’rubberband’ módszer egyik eleme: a test egy háromdimenziós, sok irányba mozgó véső, ami hasítja a teret és a levegőt, a nézőben pedig kitörölhetetlen nyomot hagy. A break és a balett látszólag ellentétes műfajok, keverésük tehát korántsem a véletlen következménye: „Rájöttem, hogy a break kifordított balett; az inverze, egyfajta Bizarro világbeli mása: minden, ami függőleges és egyenes a balettban, az felborul és megtörik a breakben. “ - mondja Quijada a két műfajról.
Az előadásban feltűnnek filmszerű jelenetek, él az improvizáció merészségével és még némi táncatlétika is felbukkan benne – hat karakteres figura tolmácsolásában. A téma a függés és a visszautasítás, az empátia és az elfogadás.
A darab zenéjét jegyző Jasper Gahunia sem szokványos módszerekkel operál: hegedűszó, elektronikus zene, operarészletek és karchangok harsannak fel, és nyújtanak stílszerű alapot a sokszínű mozgáshoz.
A társulat elnevezése különösen beszédes, hiszen a Rubberband (vagyis befőttes gumi) egyszerre Quijada beceneve, de magába sűríti a csapat jellemzőit is, hiszen a gumiszalag nemcsak nyúlik, de össze is köti a dolgokat. Rugalmas kötés táncosok és műfajok, szubkultúra és mainstream között.
Az együttes korábbi magyarországi vendégszerepléséről, a Loan Sharkingról itt olvashatnak kritikát.