Ha tovább akarjuk bonyolítani a képzavart, akkor azt is mondhatnánk, hogy ez most nálunk nem a mentőcsónakok ideje, hanem olyan luxusjachtoké, mint az Operaház, a Nemzeti Színház, a Várkert Bazár vagy amilyen a Nemzeti Táncszínház lehet majd a Millenáris Parkban. És nemhogy mentőcsónakok nem úszkálnak ez idő tájt nemzeti vizeinken, de mintha még a be-bedobott mentőöveket is eltökélten szedegetnék össze. Egy kis szorítás az NKA-n egy nagy szorítás a civil forrásokon.
A Szputnyik Hajózási Társaság közleményét változtatás nélkül közöljük:
"A Szputnyik Hajózási Társaság évad közben kényszerül arra, hogy befejezze működését. Bodó Viktor, a társulat vezetője és Tóth Péter ügyvezető hosszas mérlegelés és megoldáskeresés után döntöttek úgy, hogy a Társulat életében is ez a legemberségesebb megoldás.
A 7 éve működő csapat (10 színész, 7 stábtag) nem kíván magyarázkodni, csupán tényszerűen szeretné felsorolni, mik vezettek oda, hogy ezt a döntést meghozták:
- Produkciók létrehozására két éve nem kaptak hazai pályázati támogatást, ezért azokat a működési támogatásból kellett kigazdálkodni.
- A költségvetés 1/3-át jelentő működési pályázati támogatás a legjobb esetben is csak az adott év júliusában érkezett meg, minden tavasszal forráshiányt okozva.
- A Szputnyik 2009 óta tesz eleget külföldi meghívásoknak. Ezek a koprodukciók ugyan fedezték a költségvetés 2/3 részét, de komoly szervezési nehézségeket okoztak. Egyrészt minden esetben csak a társulat egy része tudott dolgozni egy-egy ilyen helyzetben, így a csapat kétfelé szakadva játszott itthon és külföldön (több külföldi előadás esetében ez már komoly logisztikát jelentett az egyeztetésnél és a műsorterv elkészítésénél), másrészt ez az évek óta fennálló helyzet egyre komolyabb problémát jelentett a Szputnyik életében, hisz az egész társulat együtt nem tudott itthon dolgozni.
- A hazai jegybevételek csupán az adott előadás fenntartását, továbbjátszását biztosították, plusz bevétel nem keletkezett.
- Szponzori támogatást a Társulat méretéből adódóan sem sikerült szerezni.
A Szputnyik Hajózási Társaság saját előadásait (akezdetvége Baal A heilbronni Katica március 31-ig láthatják még a Jurányi Házban, a Vígszínházzal együttműködésben létrejött két előadás - köztük a most készülő Koldusopera - és Grazban a Motel az évad végéig biztosan műsoron lesznek.
A Szputnyik MENTŐCSÓNAK Egysége a tervek szerint önfenntartó módon folytatja színházi nevelési munkáját. A Társulatot működtető Szputnyik Nonprofit Kft. minden jelenlegi szerződéses kötelezettségét teljesíti.
Bodó Viktor és csapata jelenleg sajnos nem lát tiszta körülmények között megpályázható színházat, ahol folytathatná munkáját.
Azért, hogy a Szputnyik Hajózási Társaság eddig is eljuthatott, köszönetet mond Anna Badorának, Karin Beiernek, Polgár Andrásnak, Török Andrásnak, Arnold Istvánnak, Gauder Milánnak, a MASZK-nak, Faragó Balázsnak, Leszták Tibornak és a MU-nak, Kulcsár Viktóriának és a FÜGÉnek, valamint Eszenyi Enikőnek és a Vígszínháznak."
A végére csak annyi, hogy akár tetszik, akár nem, külföldön a magyar színház olyan független társulatokat jelent, mint a Krétakör, a Pintér Béla és Társulata vagy a Szputnyik. Csinálnak jó előadásokat, és csinálnak kevésbé jókat, vitathatóak és vitatandóak, most mégis ők azok, akikre elsősorban kíváncsi a körülöttünk lévő világ. És akikre itthon is sokan kíváncsiak vagyunk. Talán mert rólunk szól, amit csinálnak, talán mert túlmerészkednek a komfortzónánkon, és talán mert a magukén is. Az utóbbi években sorra morzsolódtak le a független társulatok, és nem is olyan régen bezárt a Krétakör Bázis (bár a működésüket még folytatják), most a Szputnyik úgy tűnik, teljesen kidől. Van két jegyem február végén Pintér Bélára – de kezdek aggódni.