Hétfő (február 16.): Bányavirág
A stílusregiszter a gúnytól a fekete humoron át a groteszkig terjed, úgyhogy a szórakoztatás igen széles skáláját járja be az előadás.
Ha nem mennek úgy a dolgok, mint szeretnénk, akkor szívesen nyúlunk mesékhez, ami egészen addig nem probléma, amíg nem tartjuk őket valóságnak. Van egy mesénk, amit régóta dédelgetünk, és amelyre választ kell adnia a valóságnak is, az álomkergetés ugyanis sem itt, sem ott nem használ senkinek. Nincs Csaba királyfi csillagösvényen, csak pálinka, kompót, meg fák, amiről olykor emberek lógnak le. És mindennek súlyos oka van. (Zsedényi Balázs)
A teljes írás itt olvasható.
Kedd (február 17.): nőNYUGAT
A Bíró Kriszta által szerkesztett korabeli írások, vallomások néha szinte dialógussá állva össze, néha egymásra rímelve, néha apró párhuzamos történetláncként rajzolják ki a szakításokkal, válásokkal, csalódásokkal, csalásokkal, szerelmekkel, ritkábban boldog pillanatokkal teli miliőt. És ami a legjobb ebben a Kákonyi Árpád zenéje által sokszor kifejezetten hangulatos, néhol önfeledt, néhol pedig nyomasztó közegben, hogy a sokféle szereplőnek, a rengeteg nézőpontnak köszönhetően nincs ítélkezés. (Nyulassy Attila)
A kritika itt olvasható.
Szerda (február 18.): Ez a hely
A cím, ami egyben egy szám, is értelmet nyer, mert tényleg ez a hely, ahonnan ő tud cselekedni, felszólalni, és ennek tükrében nemcsak csodálatosnak hat a búcsú, a Valahol Európában címadó dala, hanem nagyon komoly jelentéssel is bír. Mert egy ember áll a színpadon, nem színész, nem énekes, egy hibával, gyengeséggel teli ember, és hiába nevetgél, ontja a vicceket, lényegében mezítelenül áll előttünk. Valamit adott. (Gera Márton)
A teljes írás itt olvasható.
Csütörtök (február 19.): Woyzeck
Nagy Péter István rendezői olvasatában ez a történet elsősorban és meghatározóan az ösztönöknek, szenvedélyeknek, szexusnak való kiszolgáltatottság, az érzelmi függés drámája. És ezért legalább annyira Marie tragédiája, amennyire Woyzecké. Bár folyamatosan jelen van a Woyzeck interpretációk másik fő súlypontja, a külső hatalomnak, a pénzt, kenyeret, munkát adónak, vagy a hatóságnak való kisemberi kiszolgáltatottság, mégis, a magánéleti dráma a meghatározó. (Turbuly Lilla)
A kritika itt olvasható.
Péntek (február 20.): Fehérlófia
A Budapest Bábszínház új előadása a múltnak abban a bizonyos mélységes mély, népmesei kútjában meríti meg a kisiskolás korosztályt, úgy, hogy közben megszámolni sem tudnám hirtelen, hány, a saját életükbe is előbb-utóbb belevágó kérdést vet fel. Szülő-gyermek viszony, kötődés és elszakadás, barátság és árulás, erőfölény kontra ész és lelemény, önzés és áldozathozatal, párválasztás és még sorolhatnám. Amellett pedig, hogy az a rendkívül gazdag, mitológiai mélységekkel bíró népmesei alapanyag, amit újraformáztak, nevelési-pedagógia szempontból is értékes, Veres András rendezésében egy minden ízében átgondolt, míves színházi előadás született. (Turbuly Lilla)
A kritikát itt olvashatják.
Szombat (február 21.): Mártírok
Mayenburg darabja jól jelzi, hogy számos kérdésre a társadalom sem adja meg a választ a fiataloknak, akik lényegében a felnőttektől elzárva alakítják ki önnön, a felnőttekétől markánsan eltérő válaszaikat. Ebben az esetben Benjaminnak semmi konkrét kapaszkodója nincs a világon azon kívül, hogy az anyukája napról napra enni ad neki, és ezt a hiányt a Biblia szövegei töltik be. Ám a fiú képtelen összefüggéseiben látni és értelmezni, szó szerint veszi a leírtakat – ami még nem lenne baj, hiszen csak tizenhat éves –, ami ennél rosszabb hír, hogy már a felnőtt társadalom sem képes nemhogy válaszokat adni, de a probléma felismerése is meghaladja korlátait. (Ugrai István)
A teljes írás itt olvasható.
Vasárnap (február 22.): Irtás
Ebben a sokrétű közegben meggyőző magabiztossággal és koncentráltsággal léteznek a színészek. Ostorházi Bernadett erőteljes és érzékeny Madeleine, aki kiáll szeretteiért, elveiért, és ez mindenek felett így van, kerüljön bármibe – a színésznő pedig remek egyensúlyt tart az így születő szélsőségek között (van abban valami ördögi, ahogyan Madeleine-ből, az addig kimért, merev nőből egyszer csak előtör az ír boszorkány, és elátkozza Sturmant, mert az nem engedi szabadon Killiane-t). (Nyulassy Attila)
A teljes írás itt olvasható.
