A varázsfuvola keletkezésének történetéről és a bemutató időszakáról viszonylag sokat tudunk, és nem is akárkitől: magától Mozarttól, aki 1791 őszén szeretetteljes leveleket írt a betegségeit Badenben kúráló feleségének, Constanzénak. Egyik levélből kiderül, milyen elismeréssel szólt a műről Antonio Salieri, akit Mozart a bájos Cavalieri kisasszonnyal együtt meghívott az egyik első előadásra. Az 1791. szeptember 30-i bemutató idején már nem sok volt hátra Mozart életéből. Már nem tudhatta, hogy a következő években a német színházak százas szériákat játszanak majd művéből, és hogy A varázsfuvola már a kortársak számára is számos értelmezési lehetőséget vet fel – olvasható az előadás színlapján.

„A varázsfuvola mindenkinek olyan gyerekkori élménye, ami egész életén végigkíséri. Mert ez az opera egyszerre szól a gyerekhez és a felnőtthöz. Mágikus erejű alkotás ez. Kifürkészhetetlen” – vallja Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar zeneigazgatója.

„Tíz évvel ezelőtt, a Művészetek Palotája megnyílásakor még senki nem gondolta, hogy a világszínvonalú akusztikával felszerelt Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem adottságai azt is lehetővé teszik, hogy olyan szcenírozott darabok is előadhatóak legyenek, mint Mozart A varázsfuvolája. A BFZ-vel közös előadás nagyon szép példája nem csak egy előadó-művészeti intézmény és egy zenekar együttműködésének, hanem annak is, hányféle módon lehet megközelíteni egy klasszikus zenei darabot”- nyilatkozta Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója.

A varázsfuvola Fischer Iván elmondása szerint „egy mesekönyv lapjain valósul meg, ami abba a csodákkal teli mesevilágba visz el, amit nemcsak a gyerekek, hanem a gyermeklelküket megőrző felnőttek is imádnak.”