Sarkadi Imre generációja egyik legtehetségesebb írója volt; vonzó, ugyanakkor végtelenül ellentmondásos személyiségét legendák övezik. Az 1960-ban írt Oszlopos Simeon című darabját Hegedüs Géza "irodalmunk egyik legnyomasztóbb és legriasztóbb remekművének" nevezte, és - főként amiatt, ahogy Sarkadi az illúzióvesztett értelmiség közérzeti válságát, vívódását, reményvesztettségét láttatja benne - ma is rendkívüli erővel hat. Több, mint ötven év távlatából ez az értelmiség-kép bizonyos mozzanataiban kifejezetten ironikus – olvasható a színház közleményében. A bemutatót március 26-án tartják a Kamrában, a főbb szerepekben többek között Ötvös András, Rezes Judit és Szirtes Ági látható.
A Schilling Árpád által rendezett Faust bemutatójára április végén kerül sor: az előadás különlegessége, hogy a drámairodalom egyik legnagyobb ívű művének két része valóban két részben lesz látható, azaz izgalmas színházi vállalkozásként kétestés produkció készül a Katonában – folytatódik a közlemény. Schilling Árpád korábban több alkalommal is rendezett a Katonában: 1998-ban az Alulról az Ibolyát, 1999-ben a Közellenség, 2000-ben a Bernarda Alba háza, 2006-ban pedig a Krétakörrel közösen létrehozott Előtte, utána című előadást állította színpadra. Kilenc év után a rendező most a kétestés Fausttal tér vissza a Katonába. A címszerepet Máté Gábor, Mephistophelest pedig Kulka János alakítja, a premiert április 25-én és 26-án tartják.
Így írnak az alkotók a darabról: „A Faust első része egy középkorú tanárember szellemi megfáradásáról, kiábrándulásáról szól. A magányos férfi belefárad az univerzális tudás megszerzéséért folytatott küzdelembe, és inkább megrontja a fiatalkorú Margarétát, akibe a maga módján azért beleszeret. Faust egy erkölcstelen gazember. A második rész egy öregedő értelmiségi zavaros álomvilágába kalauzol minket, amelyben az antik kultúra összes nimfája és kentaurja megfordul. Vidám, hedonista körtánc kavarog, majd feltűnik szép Heléna, Faust múzsája, akivel összeköltöznek, gyereket nemzenek, a gyerek később meghal, és ők szétválnak. Végül Faust is meghal, nem marad utána más csak néhány szellemes idézet.”
